Világszerte 113 millió embert fenyegetett tavaly akut éhség 53 országban – állapítja meg Az Élelmiszerválságok Globális Jelentésének idei kiadása.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének friss raportja szerint a krízis elsősorban Jement (15,9 millió), a Kongói Demokratikus Köztársaságot (13,1 millió), Afganisztánt (10 millió), Etiópiát, Szíriát, Szudánt és Dél-Szudánt, illetve Nigéria északi részét érinti – a felsorolt országokban összesen közel 72 millió embert fenyeget éhínség.

A tavalyi szám egyébként enyhülést mutat, 2017-ben ugyanis 51 országban 124 millió fenyegetett emberről számoltak be. Ez elsősorban annak tudható be, hogy tavaly több országot is elkerültek a környezeti problémák. A helyzetet súlyosbítja ugyanakkor, hogy további 42 országban 143 ember van kitéve az éhínség veszélyének, a gyerekeket érintő akut és krónikus alultápláltság pedig továbbra is létező probléma.

Az ENSZ jelentése szerint a konfliktusok, bizonytalanság, az éghajlati „sokkok”, a gazdasági zűrzavar okozza a jelenséget – ezek a magyarázatok azonban mellőzik egyrészt a globális gazdaság egyenlőtlenséget erősítő tendenciáit, illetve, hogy a periférián levő országok esélyei jóval alacsonyabbak a stabilitás és gazdasági prosperitás elérésére – legyen szó gazdasági érdekekről, háborúkról, embargókról stb.

Az éghajlati problémákhoz köthető az 53 elemezett országból 26, ahol összesen 29 millió embert érint komoly fenyegetettség – 23 millió közülük afrikai. Gazdasági válság 10,2, millió embert sodort veszélybe Burundiban, Szudánban és Zimbabweban, illetve venezuelai menekülteket Kolumbiában, Ecuadorban és Peruban. További 14,3 millió ember veszélyeztetett emiatt.

Az érintettek többsége egyébként afrikai országokban él, itt 65 millió emberről beszélünk, akiknek azonnali beavatkozásra van szükségük, de közép-keleti országokban is található további 27,4 millió ember, Ázsia különböző területein pedig 14,7 millió. További 1,1 millió embert érint a jelenség Ukrajnában, 4,2 milliót Dél-Amerikában és a Karib-térségben.

A jelentés megoldási javaslatai között szerepel a konfliktusok megállítása, a nők emancipációja, gyerekek táplálása és oktatása, illetve a vidéki infrastruktúra és a szociális hálók erősítése. Az elmúlt évtizedben 127 százalékkal nőttek a humanitárius hozzájárulások, ezek nagyjából 40 százaléka kifejezetten az élelmezés és mezőgazdaság területén nyújtottak segítséget.

Mi várható idén?

A jelentés szerint feltehetően a konfliktusok és bizonytalanságok maradnak az éhínségek fő okozói. Afganisztán, Kamerun, Csád, Líbia, Mali Mianmar, Niger, Nigéria északi része, Palesztína, Szíria, Ukrajna és Jemen területén vélhetően folytatódnak a konfliktusok, a helyi bizonytalan állapotok és közösségek közti erőszak megmaradhat Burkina Faso, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Kenya, Pakisztán, Szomália, Dél-Szudán és Szudán területén.

Számos olyan ország is érintett, amely területén menekülteket és bevándorlókat fogadtak, így például a szíriai menekülteket befogadó Egyiptom, Jordánia, Libanon és Törökország, a mianmari rohingjákat fogadó Banglades és így tovább.

Az éghajlati sokkok Afrika déli régiójában súlyosbítják a helyzetet, a szárazság itt rosszul érinti a mezőgazdaságot, míg például a kontinens keleti részén a túl sok esőzés okoz problémákat. Gazdasági, politikai krízisek szintén – elsősorban Afrikában – komoly gondokat okozhatnak idén is – szögezi le a jelentés.