Tagadja a kommunista rendszer politikai titkosrendőrségével, a hírhedt Securitatéval való együttműködést Augustin Lazăr legfőbb ügyész, és azt is, hogy szerepe lett volna a diktatúra idején egy nagyenyedi politikai fogoly szabadlábra helyezésének megakadályozásában.

„Nem vagyok sem a Securitate, sem más titkoszolgálat tagja, ügynöke, kollaboránsa vagy besúgója, soha nem működtem együtt a politikai rendőrséggel” – jelentette ki kedd kora délutáni sajtónyilatkozatában Augustin Lazăr, hozzátéve, hogy tiszta múltját bizonyítják a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsától (CNSAS) kapott dokumentumok, de kész vállalni a tanács által elrendelt újbóli átvilágítást is.

A legfőbb ügyész azért állt ki a nyilvánosság elé, mert a közelmúltban a luju.ro (Lumea Justiției) című internetes portálon megjelent egy cikk, miszerint az 1980-as években egy Lazăr nevű ügyész kétszer is megakadályozta egy a nagyenyedi börtönben fogva tartott politikai fogoly feltételes szabadlábra helyezését. Utólag már azt híresztelték, hogy az illetékes bizottság elnöke, sőt kínvallató volt.

Az ügyről azt mondta, hogy valóban Fehér megyei ügyészként dolgozott, és tagja volt a szóban forgó bizottságnak, de a szabadlábra helyezési kérelmekről „akkor is és most is a bíróság dönt”. Mint mondta, ők csupán „a szabadlábra helyezés technikai feltételeinek megvalósulásáért feleltek”, a fogva tartott magaviselete alapján helyeslő vagy elutasító javaslatot tehettek, „de akkor minden elítéltre ugyanaz a szabály vonatkozott”.

Lazăr tisztázta: sorkatonai szolgálatát Temesváron végezte tűzszerészként, és utána sem volt kapcsolata a titkosrendőrséggel. Cáfolta azokat az állításokat is, hogy vezető funkcióban érte volna az 1989-es rendszerváltás, és átmentette volna a pozícióját. „Egyszerű bűnügyi nyomozóügyészként dolgoztam, 33 évesen ért a rendszerváltás” – mondta. Felidézte, hogy a demokrácia első éveiben az ügyészség szakított a rendszerváltozás előtti időszak gyakorlatával, és az általa vezetett intézmény nevében sajnálatát fejezte ki az 1989 előtti ügyészségi eljárások miatt, amelyek „az akkori törvényekkel alátámaszthatók, de erkölcsileg elítélendők”.

A vádhatóság vezetője megismételte, hogy szerint lejárató kampányt idnítottak ellen, amivel gyengíteni akarják esélyeit az újabb főügyészi mandátumért folyó versenyben, illetve hitelteleníteni akarják az általa vezetett intézményt.