Nem kapnak különnyugdíjat a helyi választottak

A képviselőház egyöntetűen elutasította szerdán a közigazgatási törvénykönyvet, miután az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a jogszabályt.

A helyi választott tisztségviselőknek különnyugdíjat biztosító közigazgatási törvénykönyvet 2018 júliusában fogadta el a parlament, de a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) parlamenti frakciói, valamint Klaus Iohannis államfő alkotmányossági kifogást emeltek a jogszabály ellen. Beadványuknak helyt adott az alkotmánybíróság, és 2018 novemberében alkotmányellenesnek nyilvánította a törvénykönyvet.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD-) képviselő, a tervezetet kidolgozó különleges bizottság vezetője szerdán azt mondta, sajnálja az általa és kollégái által befektetett munkát. „Az alkotmánybíróság nem tárgyalta érdemben a jogszabályt, hanem elutasította, mert a szenátus nem láttamoztatta a Gazdasági–Társadalmi Tanáccsal” – magyarázta.

Victor Paul Dobre liberális képviselő emlékeztetett: a PNL egy sor alkotmányellenes előírásra hívta fel a figyelmet a parlamenti vita során. Emil Paşcan, a PMP képviseletében úgy vélekedett: nem lehet „sebtében” közigazgatási reformot bevezetni. Úgy fogalmazott: a törvénykönyv nem szegheti meg az alkotmány előírásait, nem vezethet be kétnyelvűséget és nem csökkentheti a prefektus hatáskörét. A képviselő arra intette a kormányt, hogy ne próbáljon sürgősségi kormányrendelettel újabb közigazgatási törvénykönyvet előterjeszteni csak azért, hogy különnyugdíjakkal motiválja a polgármestereket. Válaszában Florin Iordache PSD-képviselő leszögezte: „a polgármestereknek jár a különleges nyugdíj”. Cristian Seidler USR-képviselő szerint a polgármesterek különnyugdíja alkotmányellenes, és arra hívta fel Iordache figyelmét, hogy az USR, amikor kormányra jut, a képviselők speciális nyugdíját is eltörli.

Korodi Attila RMDSZ-es hoonatya szerint a közigazgatási törvénykönyvre sürgősen szüksége van az országnak, egy új jogszabály tárgyalását már a jövő héten meg kell kezdeni.

Ez ügyben a képviselőház volt a döntő ház.

A közigazgatási törvénykönyv tervezetébe az RMDSZ javaslatára bekerült, hogy önkormányzati döntéssel ott is lehet alkalmazni az anyanyelvhaszálati jogokat, ahol az adott kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot. A jogszabály szerint magyarul is ki kellett volna írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztették az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. Emellett a törvénykönyvben rögzítették, hogy a megszerzett anyanyelvhasználati jogok ott sem csorbulnak, ahol időközben 20 százalék alá esett a magyar közösség aránya. Johannis például az anyanyelvhasználati jogok kiterjesztése miatt is kifogásolta a tervezetet.

Kapcsolódók

Kimaradt?