Egyhangú döntéssel teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a közigazgatási törvénykönyvet. Ennek következménye az, hogy a kisebbségi anyanyelvhasználati jogokat bővítő új jogszabály parlamenti vitáját újra kell kezdeni – mondta el a Maszolnak Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

Mint ismert, a jogszabály ellen az államfő, illetve az ellenzék emelt alkotmányossági óvást. Egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat kifogásolták, ugyanakkor a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták.

Az alkotmánybírák procedurális kifogások miatt küldik vissza a tervezetet a parlamentnek. Egyfelől azért, mert sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve, vagyis a képviselőház olyan fontos változtatásokat épített a jogszabályba, amelyeket a tervezetről korábban szavazó szenátusnak nem volt alkalma megvitatni. Másfelől a parlament elmulasztotta véleményeztetni a jogszabályt a Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal.

"Rossz hír"

"Ez rossz hír. Lényegében ott tartunk most, ahol 11 hónappal ezelőtt, tavaly decemberben" – kommentálta a Maszolnak az alkotmánybíróság döntését Cseke Attila. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének magyarázata szerint a taláros testület érdemben nem is tárgyalta az alkotmányossági kifogásokat. Teljes egészében elutasította a törvénykönyvet, ezért a parlamentnek, amint visszakerül, el kell utasítania a jogszabályt, és újra kell kezdeni a törvényalkotási procedúrát. "Ha csak részben nyilvánították volna alkotmányellenesnek, akkor a parlament az indoklás közlése után kiigazította volna a kifogásolt cikkelyeket. Így azonban újra kell kezdeni az egész eljárást" – részletezte a politikus.

Cseke Attila tájékoztatása szerint a közigazgatási törvénykönyv 630 paragrafusból és több mellékletből álló jogszabálycsomag. Elfogadásakor egyes szakaszainál a képviselőház, más szakaszainál a szenátus volt a döntő ház. "Valószínű, hogy az alkotmánybíróság szerint másképp kellett volna eljárni, mint ahogyan a parlamentben történt. Például, ha mi azt mondtuk, hogy a prefektusról szóló részt a szenátusnak kell első háznak tárgyalnia, az alkotmánybírók szerint a képviselőháznak kellett volna. De az indoklásből ez majd kiderül" – mondta a frakcióvezető.

A politikus elmondta: az RMDSZ álláspontja szerint az alkotmánybíróság indoklásának közzététele után mielőbb újra kell iktatni a parlamentben a közigazgatási törvénykönyv tervezetét. Emlékeztetett, az RMDSZ-nek fontos előírásokat sikerült bevinnie a taláros testület által elutasított jogszabályba. "Ezeket az előírásokat az újratárgyalt közigazgatási törvénykönyvben is viszont szeretnénk látni" – jelentette ki.

A frakcióvezető felidézte: az RMDSZ javaslatára az új közigazgatási törvénykönyvbe bekerült, hogy önkormányzati döntéssel ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot. Elérték, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztették az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. Javaslatunkra anyanyelvű formanyomtatványok segítenék az ügyintézést ezután az önkormányzatokban. Emellett a törvénykönyvben rögzítették, hogy a megszerzett anyanyelvhasználati jogok ott sem csorbulnak, ahol időközben 20 százalék alá esett a magyar közösség aránya.