Változatlan formában küldi vissza a parlament az államfőnek a költségvetést

Elutasította szerdai plenáris ülésén a parlament a 2019-es költségvetési törvény újratárgyalását, és abban a formájában fogadta el ismét a jogszabályt, amelyet eredetileg is elküldött kihirdetésre az államfőhöz. 

A büdzsét 245 szavazattal 115 ellenében hagyták jóvá. A parlament ezzel lényegében elutasította az elnök felülvizsgálati kérelmét. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kifogásolta, hogy az elnök általánosságokat fogalmazott meg, és nem mondta meg konkrétan, mit kellene módosítani.

Klaus Johannisnak alkotmányosan már nincs semmilyen eszköze, hogy megtagadja a költségvetés kihirdetését, így azt 10 napon belül alá kell írnia. Az idei büdzsé azért késett, mert a kormány csak februárban terjesztette a parlament elé.

Johannis korábban többször bírálta a kormányt a költségvetés miatt, szerinte ugyanis a kabinet olyan bevételekre számít, amelyekkel az államháztartás nem fog rendelkezni. Azt is kifogásolta, hogy a kormány és a parlament jelentősen növelte a pártok működési finanszírozását, illetve azért késleltette a büdzsé elfogadását, hogy az idei évre tervezett közberuházások ne valósulhassanak meg, a betervezett összegeket pedig szociális kiadásokra fordítsák.   

Az RMDSZ megszavazta

Az RMDSZ szenátorai és képviselői ismét a költségvetés-tervezet mellett szavaztak, mert a szövetség javaslatára, jelentős erdélyi fejlesztések és beruházások kapnak idén finanszírozást az állami költségvetésből – olvasható az RMDSZ hírlevelében.

A közlemény emlékeztet: 1 millió lejt különítettek el a magyar közoktatás intézményesülésének kiteljesedésére, és megszavazták a gyermeknevelési pótlék emelését; 50,5 millió lejt irányoz elő a költségvetés a korszerű könyvtárak, tanuszodák, tanintézmények és közösségi sportlétesítmények építésére és finanszírozására. 2, 6 milliárd lejt különítettek el a családorvosi rendelők működésére, és több mint 80 millió lejt korszerű és modern kórházak létesítésére Erdély városaiban. K

Közel 35 millió lejt irányoz elő az ismét megszavazott állami költségvetés az erdélyi repterek korszerűsítésére és építésére, valamint a kormány eredeti tervezetéhez képest 1,2 milliárd lejjel többet az autópályák építésére, megyei és helyi utak karbantartására. 

PNL: Moszkva érdekeit szolgálja a költségvetés

Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora szerint Klaus Johannis államfő megadta a lehetőséget a parlamentnek, hogy az helyreigazítsa a költségvetés elfogadásakor elkövetett hibákat, de a Szociáldemokrata Párt nem volt hajlandó megtenni ezt a lépést. A liberális párti honatya szerint Moszkvához köthető a költségvetés is, valamint a 114-es sürgősségi kormányrendelet is, mert „a 114-es sürgősségi kormányrendelet egyedüli haszonélvezői az oroszok, a románok meg fizetik a többit.” 

„'Nincs semmi kétség afelől, honnan származik ez a büdzsé és honnan származik a kormányrendelet” – jelentette ki Cîţu a parlament plénuma előtt, hozzátéve, a pénzügyminiszter nem akarta felvállalni a költségvetést, mert azt nem ő dolgozta ki. Azt is kifejtette, hogy a büdzsé hamis adatokra épül, és még így sem tartalmazza az infrastruktúrához, oktatáshoz és egészségügyhöz szükséges összegeket. 

USR: a büdzsé nem képviseli a polgárok érdekeit

Az idei állami költségvetés „nem képviseli a romániai állampolgárok érdekeit”, mivel nem a jólétük hosszú távú kialakítására törekszik, fejtette ki szerdán Claudiu Năsui, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője.

„Egyáltalán nem törekedtek a romániai állampolgárok hosszú távú jólétének biztosítására (...) Nagy hiba az, hogy maximális deficitekkel próbáljuk elérni a gazdasági növekedést. A lényeg az lenne, hogy ne legyenek nagy deficitjeink, hogy ha bekövetkezik egy válság, és a nemzetközi helyzet miatt be fog következni, segíteni tudjuk a gazdaságot a deficitek emelésével” – fejtette ki Năsui a parlament plénumában a büdzsé újratárgyalását elutasító szavazás előtt. 

Claudiu Năsui szerint a költségvetés legnagyobb vesztesei az adófizetők lesznek, „a munkavállalók, akik már most a legnagyobb adót fizetik kelet-európai szinten”.  Rámutatott, a büdzsé kidolgozásakor a kormány nem vette figyelembe sem a 2018/114-es sürgősségi rendeletet, sem a külföldi partnerek tanácsait, sem az államelnök véleményét, csupán azt akarta, hogy nagyobb hatalmat adjon a megyei tanácselnökök kezébe. 

Az USR parlamenti képviselője azzal vádolta még a kormányt, hogy a politikai érdekcsoportokhoz irányítja a pénzösszegeket abban a reményben, hogy azok újabb győzelmekhez segítik az elkövetkező választásokon.

Kapcsolódók

Kimaradt?