Felmérés: mennyire vagyunk szkeptikusak a védőoltásokkal szemben?
Sokan szükségesnek tartják a védőoltást, de azok táborába is sokan tartoznak, akik esetleges aggályaikról elbeszélgetnének a család- vagy gyermekorvossal – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutató intézet friss felméréséből. A kutatás az influenza elleni oltásra is kitér.
A családorvosok szövetségének megrendelésére készült felmérés adatai szerint a lakosság 62,7 százaléka ért egyet a védőoltások kötelezővé tételével, és 81,1 százaléka véli úgy, hogy szükséges a védőoltás a gyerekeknek. A válaszadók kétharmada úgy vélte, hogy a szülőknek el kellene beszélgetniük a család- vagy gyermekorvossal a védőoltásokkal kapcsolatos esetleges aggályaikról, és a megkérdezettek kevéssel több, mint fele azt gondolja, hogy a védőoltásoknak több jó hatásuk van, mint kockázatuk.
A védőoltások hatékonyságával kapcsolatban a válaszadók valamivel több, mint a fele (54,1 százalék) egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a „védőoltással megelőzhető betegségek súlyosak és veszélyt jelentenek az életre”. A megkérdezettek 7,4 százaléka ezzel nem ért egyet, 32,2 százalékuk nem foglalt állást.
Az alanyok valamivel kevesebb, mint fele (49,1 százalék) véli úgy, hogy a védőoltás a legbiztosabb módja a védekezésnek egyes betegségek esetében, 10,5 százalékuk ezzel nem ért egyet, 36,1 százalék pedig nem nyilvánított véleményt.
A megkérdezettek 28,7 százaléka szerint a védőoltás bonyolult probléma, és esetenként kellene dönteni, hogy indokolt-e vagy sem, 10,5 százalékuk véleménye szerint pedig az oltással járó kockázatok nagyobbak, mint a várható pozitív hozadékok.
A megkérdezettek elsöprő többsége (89 százalék) szerint a védőoltásokat az államnak ingyenesen kell biztosítania, 7 százalékuk ártámogattá tenné, és a válaszadók mindössze 1 százaléka véli úgy, hogy teljes térítéssel kellene adni.
Mi a helyzet az influenza elleni oltással?
A megkérdezettek közel 20 százaléka oltotta be magát tavaly vagy idén influenza ellen. A felmérés szerint ebbe a csoportba leginkább a nők, az idősek, a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a városi környezetben élő erdélyiek, munténiaiak, olténiaiak és dobrudzsaiak tartoznak.
A maradék közel 80 százalék azért nem oltotta be magát, mert másképp védekezett (31,3 százalék), nem volt ideje (16 százalék), félt (15,3 százalék). 12,3 százalékuk nem hisz az oltás hatékonyságában, 9,9 százalék ellenzi azt, 6,2 százalék pedig nem tudta beszerezni az oltóanyagot. 3,5 százalék mással indokolta döntését, 5,4 százalék pedig nem válaszolt. A kutatás szerint az oltásellenesek csoportjába leginkább a férfiak, az elemi osztályt végzettek és a bukovinaiak, valamit a moldovaiak tartoznak. Azok pedig, akik félnek az oltástól, javarészt nők és felsőfokú végzettségel rendelkező személyek.