Másfél hete járt le a vizsgaszesszió a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE), de több száz diák azóta is a vizsgajegye érvényesítésére vár. Az ügyben megkerestük Leonard Azamfireit, a felsőoktatási intézmény rektorát és Nagy Előd rektorhelyettest is. A két intézményvezető szinte csak abban ért egyet, hogy a vizsgajegyek érvényesítését valahogyan meg kell oldani.

Mint ismert, az egyetemen az okoz most újabb feszültségeket, hogy a nemrégiben lezárult vizsgaidőszaktól bevezették: azonos tételek és pontozás alapján kell az egyetem román, magyar és angol tagozatán is megtartani a vizsgákat. A magyar oktatók mintegy 90 százaléka december végén aláírásával nyomatékosította, hogy nem fogadja el ezt a vizsgáztatási módot, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kéri számon a tananyagot.

A tanárok az egységes vizsgarendszert megalázónak tartották, de azt is problémásnak látták, hogy kötelezi a közös bibliográfia használatát, és kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető magyar nyelvű szakkönyveket. A magyar diákok pedig román és angol tagozatos hallgatókkal együtt tüntettek is az új rendszer bevezetése ellen.

Azamfirei: nem csak a magyarok hágták át a szabályzatot

Leonard Azamfirei, a MOGYTTE rektora érdeklődésünkre elmondta: gyakorlatilag minden magyar diák érintett az ügyben, még olyan körülmények között is, hogy a magyar oktatók több mint fele végül „jobb belátásra tért”, és nem bojkottálta a vizsgaszabályzatot. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem csak a magyar tagozaton oktató tanárok hágták át a szabályzatot, emiatt határozottan elutasítja, hogy etnikai színezetű lenne az ügy.

Kijelentése ellenére a rektor a magyar oktatókat hibáztatja, amiért nem vettek részt a szenátus 2018 áprilisi ülésén, amelyen kezdeményezték a vizsgaszabályzat-módosítást. Sőt a magyar oktatók hiányoztak a szenátus február 6-ai üléséről is. „Február 6-án összehívtunk egy szenátusi ülést, hogy egy korrekt és törvényes megoldást keressünk a diákok vizsgaproblémájára. De meglepetésemre hiányoztak erről az ülésről a magyar oktatók, akik belevittek ebbe a helyzetbe” – jelentette ki.

A szenátus február 6-ai ülésén kvórumhiány volt. Arra a felvetésünkre, hogy a magyar oktatók jelenléte nélkül is határozatképesnek kellett volna lennie a testületnek, a rektor elmondta: a beolvasztott intézmény, az egykori Petru Maior egyetem oktatói szabadságon voltak, így indokolt volt az ő hiányuk, ezzel szemben a magyarokét elfogadhatatlannak tartja.

Nagy Előd: kérdéseinkre nem érkeztek válaszok

Az egyetem rektorhelyettese, Nagy Előd a Maszolnak elmondta, a tavaly áprilisi szenátusi ülést azért bojkottálták a magyar oktatók, mert úgy gondolták: a távolmaradásunkkal lehet, hogy nem lesz meg a kvórum. „A mi meglátásunk szerint nem is volt kvórum, emiatt a szenátus a döntését a vizsgaszabályzat módosításáról bíróságon megtámadtuk. Tehát van egy folyamatban levő bírósági eljárás” – magyarázta a Maszolnak. Nagy Előd nehezményezi Leonard Azamfirei felelősséghárító viszonyulását. „Én is megfordíthatom a dolgot és azt mondhatom, hogy ezt a szabályozást erőszakkal hozták létre a fejünk fölött úgy, hogy mi nem tudtunk tiltakozni” – jelentette ki.

A rektorhelyettes ugyanakkor cáfolta, hogy ne lettek volna ott a szenátus február 6-ai ülésén. Elmondta, hogy jelen voltak Benedek Imre professzorral, de nem írták alá a jelenléti ívet, hiszen 2018 ősze óta így tiltakoznak a vezetőség szerintük sértő döntései ellen. Hivatalos beadványokkal is fordultak a rektorhoz, de ezekre rendre nem érkezett válasz – tette hozzá a rektor-helyettes.

Mikor lesz megoldás?

Amiben mindkét fél egyetért: a vizsgajegyek érvényesítését valahogyan meg kell oldani. Nagy Előd úgy véli, a szabályzatot jelenlegi formájában ellenző, és azt az akadémiai szabadság korlátozásának tekintő oktatók hajlandók lesznek valamilyen kompromisszumra, de a teljes egységesítést továbbra is elfogadhatatlannak tartják, a román nyelvű tételek lefordítását meg lealacsonyítónak.

Leondard Azamfirei pedig abban bízik, hogy a következő szenátusi ülésen már lesz kivel vitázni, illetve hogy a magyar fél a január végi tárgyalással ellentétben enged a merev álláspontjából. Azt azonban még nem tudni, mikor tartja következő ülését a szenátus, amelyen megoldást találhatnak a vizsgajegyek érvényesítésére.

Egyébként a felek a politikusok bevonásával tartott január 28-ai tárgyalást is eltérően ítélik meg: Azamfirei szerint a magyar félben nem volt kompromisszumkészség, Nagy Előd viszont hasznosnak ítéli a találkozót, hiszen végre elmondhatták a rektornak az álláspontjukat.

Szívesen látják Szijjártó Pétert az egyetemen

Leonard Azamfireit kérdeztük Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek arról a korábbi kijelentéséről is, miszerint Budapest kormányzati szinten is felléphet a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye rendezésének érdekében, és kész kész anyagilag is támogatni egy magyar kar indítását. A rektor erre úgy reagált: sajnálná és veszteségként élné meg, ha a magyar szakok kiválnának a MOGYTTE-ből. Arra a felvetésünkre, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter nem a kiválást, hanem az egyetem keretén belüli finanszírozást helyezte kilátásba, azt mondta: „minden segítséget szívesen fogadnak”.

A magyar külügyminiszter esetleges márciusi egyetemlátogatásról Azamfirei azt mondta: ahogyan minden magas rangú politikus, diplomata előtt nyitva áll az egyetem kapuja, úgy Szijjártó Péter előtt is. „Biztos vagyok benne, hogy egy kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalás csak hasznunkra lehet” – tette hozzá.

A magyar kormány szerepvállalását egyébként Nagy Előd reális forgatókönyvnek tartja. „Csatornázni lehetne ezt a támogatást, és értelmesen felhasználni úgy, hogy minden félnek jó legyen, nem föltétlen csak nekünk. Ha megoldódna ez a kérdés, a magyar diákok, oktatók helyzete, akkor az nagyban segítené, és nem hátráltatná a az egyetemet. A román felet is” – jelentette ki a rektorhelyettes.