A nagyobbik kormánypárt támogatottsága stagnál, a politikai porondra frissen belépő alakulatoké pedig nő – derül ki az IMAS legfrissebb felméréséből. Az adatok szeint Klaus Johannis államfő az év végi elnökválasztás toronymagas esélyese.

A közvélemény-kutatás szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) a szavazatok 17,4 százalékát kapná, ha most tartanák a parlamenti választásokat. Ez az arány a teljes választókorú népességre vonatkozik, amely tartalmazza azokat a személyeket is, akik nem mennek el szavazni, vagy nem tudják, hogy melyik pártra szavazzanak. A tavaly decemberben végzett IMAS felmérésben 16,4 százalékos volt a PSD támogatottsága.

A nagyobbik kormánypárt mögött valamivel több mint két százalékkal lemaradva a Nemzeti Liberális Párt (PNL) következik, amelyre a választók 15,2 százaléka adná a szavazatát. A liberálisok támogatottsága közel két százalékponttal csökkent a tavaly decemberi IMAS-felméréshez képest.

A kisebbik kormánypárt, az ALDE decemberhez képest nagyot lépett előre: az egy hónappal ezelőtti 6,3 százalékos helyett már 9,2 százalékos támogatottsága van. A Mentsétek meg Romániát Szövetségre 7,6 százalék szavazna (decemberben 7,5 százalék), míg az RMDSZ támogatottsága 3 százalékos a teljes választókorú lakosság körében.

Dacian Cioloș pártja, a PLUS támogatottsága 6,1 százalék, ami közel egy százalékponttal nagyobb a decemberben mért aránynál, míg Victor Ponta volt kormányfő Pró Románia pártjára a választók 5,6 százaléka voksolna. Az utóbbi alakulat a decemberi felmérés szerint nem került volna be a parlamentbe.

A megkérdezettek 8,2 százaléka nem menne el szavazni, ha most tartanák a parlamenti választásokat, és feltűnően nagy, 23 százalék azoknak az aránya a mintában, akik nem tudtak vagy nem akartak a kérdésre válaszolni.

Az IMAS külön mérte a szavazási szándékot a közelgő európai parlamenti választásokon. E szerint a pártok támogatottsága a következőképpen oszlik meg a teljes választókorú népesség körében: PSD – 17,4, PNL – 16,5, USR – 9,3, ALDE – 0 9,1, Pró Románia – 6,4, PLUS 5,2, RMDSZ 4 százalék. A minta 6,8 százaléka nem megy el szavazni, 22,4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A nagy esélyes az elnökválasztáson Klaus Johannis

A felmérés szerint Klaus Johannisnak nagy esélye van arra, hogy újabb államfői mandátumot szerezzen. Legfőbb kihívója, a kormánykoalíció kisebbik pártja, az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu lehetne, ha indulna az elnökválasztáson. Liviu Dragneának semmilyen esélye nincs államfői mnadátumra, a szociáldemokrata pártelnököt Victor Ponta és Dacian Cioloș is megelőzi az IMAS januári felmérésben.

E szerint Klaus Johannis a voksok 34,4 százalékát szerezhetné meg, ha most tartanák az államfőválasztást. Călin Popescu Tăriceanu jócskán lemaradt az államelnök mögött, a szavazatok 15,4 százalékára számíthatna. De még így is csaknem háromszor több szavazatot kapna, mint kormánykoalíciós partnere, Liviu Dragnea, aki csupán 6 százalékot összesítene, így elmarad a 13,2 százalékra számítható Victor Ponta és a 10,9 százalékot összesítő Dacian Cioloș mögött is.

Ráadásul az utóbbi két politikus esetében a trend növekvő irányzatot mutat, miközben Liviu Dragnea népszerűsége egyre csökken. A PNL és az USR elnöke, Ludovic Orban, illetve Dan Barna 3-3 százalékot szerezne az államfőválasztáson. A mintacsoport tagjainak 5,2 százaléka nem szavazna, 8 százalék pedig nem volt hajlandó a kérdésre válaszolni.

Nem tetszik a kapzsisági adó

Az IMAS rákérdezett arra is, hogy miként ítélik meg az lakosság a kormánynak a múlt év végén elfogadott adóügyi intézkedéseit, többek között a bankokra kivetett kapzsisági illetéket. A megkérdezettek 71 százaléka úgy vélte, hogy a módosítások nyomán megnőnek az árak, pénzügyi válság fenyegetheti Romániát.

A borúlátóak 40,2 százaléka szerint a módosítások áremelkedéssel járnak, 21,8 százalék a pénzügyi válságtól tart, 12,7 százalék pedig úgy véli, megnőnek majd a kamatok, ugyanakkor 10,7 százalék a beruházási kedv megcsappanásától fél. A mintacsoport tagjainak 20 százaléka véli úgy, hogy a gazdasági szakemberek által bírált intézkedések pozitív eredménnyel járnak, a fennmaradó kilenc százalék pedig nem akar vagy nem tud a kérdésre válaszolni.

Az optimisták 28,5 százaléka azért tartja jónak a módosításokat, mert a külföldi gazdasági társaságok túl sok előnyt élveznek Romániában. 25,8 százalék azért üdvözli a módosításokat, mert ezzel több pénz folyik majd be az állampénztárba, 18,6 százalék a kamatcsökkentésben reménykedik, 11,6 százalék úgy tartja, hogy a bankok, az energiaszolgáltatók és távközlési szolgáltatásokat biztosító cégek amúgy is túl sok nyereséget könyvelhettek el Romániában, 5,4 százalék pedig a javak újraelosztásában bízik.