Az egész világon rémisztgeti a gyerekeket és Romániába is begyűrűzött a Momo-jelenség.

Időről időre megjelennek a közösségi médiában olyan fenyegető tartalmú oldalak vagy felhasználói profilok, amelyek kifejezetten gyerekeket céloznak meg. Két évvel ezelőtt az interneten elterjedt a gyilkosnak is nevezhető játék, a Kék Bálna, amelyet egy orosz fiatal talált ki és terjesztett, és amely csupán Oroszországban számos fiatal életét követelte.

Az "elátkozott" kép

Most ismét veszélyes játék terjed az interneten: a Momo, amely elsősorban okostelefonon, a WhatsApp alkalmazáson, illetve a közösségi mádiában érhető el. A torz fejű, csirkelábú rusnya bábu, Momót egy japán múzeumban kiállított szoborról mintázták, a Link Factory készítette egy kiállításra, még 2016-ban. A róla készült fotó először az Instagramra került fel, és elterjedt róla, hogy a kép el van átkozva. A Momo-jelenség tehát nem párhetes, de az országokat átívelő rém karrierje is csupán pár hónapja kezdődött.

A Momo szó japánul őszibarackot jelent, de Michael Ende 1973-as könyvének főhősét is így hívják. A fekete borzas hajú lányka története fiataloknak készült fantasymese, de felnőttek is előszeretettel olvassák. Azonban csak találgathatunk, hogy mi lehet a félelmetes üzeneteket írogató fiktív lény nevének az igazi eredete.

Momo azt állítja magáról, hogy három éve halt meg gépkocsibalesetben, előtte embereket ölt meg és most csak a lelke szabad, ám képes ellenőrzése alatt tartani más embereket. Sokat nem tudni a japán rémfiguráról.  Legtöbbször egyszer csak megjelenik az áldozatnak kiszemelt személy telefonján egy titokzatos telefonszám, amelyet, ha felhívnak, máris belépnek a szörnybaba „birodalmába”.

Öncsonkítás, öngyilkosság…

Momo legtöbbször késes videókat küld, hátborzongató üzeneteket közvetít, és azzal fenyegeti az áldozatot, hogy ha nem teljesíti követeléseit, illetve üzenetét nem adja tovább legalább tizenöt ismerősének, akkor éjfélkor megjelenik az ágya mellett. Üzeneteiben azt állítja, mindent tud a megkeresett félről, még a lakhelyét is ismeri.

Először csak kisebb, veszélytelennek tűnő kihívásokat állít a gyerekek elé, például, hogy maradjanak ébren hajnalban, bizonyos órákban, majd egyre durvább feladatokat kapnak, végül pedig az öncsonkítás és az öngyilkosságig is eljutnak.

Az elvégzett feladatról képes bizonyítékot kell küldeniük az áldozatoknak, ha pedig Momo ezt nem kapja meg, felzaklató, nyomasztó képi- és hanganyagokat küld a kiszemelteknek.

Momo szörnyű arca és tekintete rémületbe ejti a gyermekeket, főleg, hogy követelőzik és fenyeget is, és sok esetben nehéz megmagyarázni nekik, hogy a szörnyfigura nem élő személy, hiszen képzeletében nagyon is élővé vált. Elsősorban attól riadnak meg, hogy ha nem teljesítik kívánságait, akkor éjfélkor megjelenik majd az ágyuk mellett, így, érzékenyebb gyermekeknél megjelenhetnek pszichés- vagy szomatikus tünetek is akár: nyugtalanná válnak, képtelenek elaludni, elvesztik az étvágyukat, figyelem- és koncentrációs nehézségeik támadnak.

Ha pedig mindez még nem lenne elég, a netes társadalom meg is lovagolja a horror-hullámot. A Youtube-on számos videót találni arról, hogy vloggerek jelentkeznek be videóüzenetben, ahogy kapcsolatba lépnek a titokzatos rémmel, de ugyanennyi erővel bármelyik kölyök kiadhatja magát Momónak, ezzel halálra ijesztve rosszakaróját, vagy viccből, a saját barátját.

Áldozatok az egész világon

Momo most már az egész világon áldozatokat szed. Nemrégiben egy 12 éves argentin, egy 18 éves indiai fiú, egy 12 éves kolumbiai lány és egy 16 éves kolumbiai fiú és egy 15 éves magyarországi lány is öngyilkos lett. A hatóságok által lefoglalt telefonjaiból világosan kiderült, hogy Momo követelésének tettek eleget.

A magyarországi kislány egy ukrajnai barátnőjével levelezett arról, hogy pontosan betartják a játék utasításait. „Okot adtál erre a játékra. Úgy beszéltük meg, hogy együtt fejezzük be ezt a s**r játékot!” – írta a fiatal magyar lány. A barátnője pedig azt válaszolta neki, hogy fehér liliomot szeretne majd tőle a temetésére kapni. Ugyanakkor nemrégiben egy gyáli kislány is arról panaszkodott szüleinek, hogy ismerősnek jelölte a Facebookon „egy torz alak”.

Romániában a játék elterjedését elősegíti, hogy Bukarestben, 2011-ben egy pedagógus, Mirela Loghin létrehozta a Momo világa alternatív oktatási, alkotási és szabadidős központot, amely „társadalmi és mentális megszorítások nélküli, szeretetre és tiszteletre alapozott” oktatási rendszert szeretne megvalósítani.

A gyilkos játék kapcsán Mirela Loghin arról beszél, hogy 2018 augusztusa óta legalább napi 20-30 hívást kap 6 és 12 év közötti gyermekektől, akik az interneten Momo után keresve, megtalálják a központ számát, és azt hiszik, hogy az „igazi” Momót hívták.

Mirela Loghin úgy véli, hogy az utóbbi öt hónap alatt legalább tízezer hívást kapott, amelyben a gyermekek játszani hívják Momót, és azt akarják, kívánjon tőlük valamit, amit majd teljesíteniük kell.

Mit tehet a szülő

Tekintve, hogy Momo nem az első, s feltehetően nem is az utolsó elmebeteg akció a világhálón, az ellene való harc igen nehéz. A gyermekek ösztönösen titkolnak a szülők elől dolgokat, hogy ne legyen baj belőle, emellett félnek a szülői túlzott büntetéstől, így voltaképpen ilyen természetű gondjaikkal magukra maradnak, nekik kellene megoldaniuk azokat. 

Pszichológusok szerint elsősorban a szülőkre és a pedagógusokra hárul a legnagyobb felelsőség. Nem szabad letiltani a gyermeket az okostelefonról, vagy a WhattsApp alkalmazásról, hiszen Momóval kapcsolatba léphet bármelyik barátja okostelefonján. Ha gyermek beszélne szüleinek Momóról, nagy hiba lenne mindezt azzal elintézni, hogy ez hülyeség, verd ki a fejedből, ne gondolj rá. Ezzel a szülő voltaképpen lekicsinyelné a Momo-ügyet a Momo-jelenséget.

Fontos, hogy a szülők elmagyarázzák, milyen effektusokat használnak például valódi arc megváltoztatására. A szülők és gyermekek közötti mindennapos beszélgetések alkalmával tanácsos érdeklődni arról, hogy milyen alkalmazásokat használ, kérjük meg, mutassa meg a működésüket, és értessük meg velük, hogy bármilyen problémával forduljanak nyugodtan a szüleikhez.

A szülőnek meg kell értetnie a gyermekével, hogy senkinek sem szabad kiadnia az adatait, szokásait az interneten, lakcímét, telefonszámát, szülei nevét, munkahelyét stb., ne jelöljön be, és ne írjon vissza olyan személynek, akit nem ismer személyesen.