A legfelsőbb bíróság alkotmányossági kifogást emelt kedden a több dokumentum titkosságának feloldásáról szóló törvény ellen - közölte a legfelsőbb bíróság.

A képviselőház plénuma múlt héten fogadta el a több dokumentum titkosságának feloldásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) a korrupció, a sikkasztás és a pénzmosás visszaszorításáról szóló, 2005/17-es számú határozatára vonatkozik, amely a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) való megállapodások megkötéséről rendelkezik.

Az alsóház jogi bizottsága által elfogadott egyik módosító javaslat értelmében a törvény hatályba lépésétől feloldják az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT), a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) és a legfőbb ügyészség között létrejött minden együttműködési megállapodás és egyezmény titkosságát.

Az elfogadott jogszabály szerint ugyanakkor azok, akik úgy ítélik meg, hogy e dokumentumok hatására sérültek a jogaik, a törvény életbe lépésétől számított három éven belül jogorvoslati kérelemmel fordulhatnak a bírósághoz. A törvény előírja azt is, hogy azokban az ügyekben, amelyekben már jogerős ítélet született, és a bizonyítékokat az említett dokumentumok alapján, különleges technikai eszközök használatával gyűjtötték, perújrafelvétel kérhető az ügyet első fokon tárgyaló bíróságtól.

A legfelsőbb bíróság folyamodványa szerint a fenti előírások nem teljesítik az alkotmánybíróság 2016/619-es határozatát, amely szerint egy törvény szövegének világosnak, egyértelműnek és kiszámíthatónak kell lennie. A beadvány egyebek mellett a különleges technikai eszközök szóösszetételt említi, amelyet nem használ a Büntetőeljárási törvénykönyv, és nincs megmagyarázva a titkosítást feloldó jogszabályban sem, ezért nem lehet tudni, hogy pontosan mit kell érteni ez alatt.