Románia nincs felkészülve az EU soros elnökségére, „a dolgok elszabadultak”  – jelentette ki Klaus Johannis államfő azután, hogy lemondott Victor Negrescu európai ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszter. Minden jel arra utal, hogy az államfő – ahogy a sajtó egy része is – túlreagálta a tárca nélküli miniszter távozását.

Bár az uniós csatlakozás után több mint tíz évvel vagyunk, Románia első alkalommal látja el január elsejétől az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét. Ez is lehet az oka, hogy Finnország azonnal felajánlotta a segítségét, miután a román elnök kijelentette, hogy országa képtelen a feladatra. Klaus Johannis két nappal később visszakozott, és úgy fogalmazott: Románia még „elfogadható szinten” felkészülhet az elnökségre, bár „egy másodperccel 12 óra előtt vagyunk”.

Az Európai Unió Tanácsa nem az Európai Tanács

Az EU Tanácsát gyakran összetévesztik az Európai Tanáccsal, sőt egyesek a 47 tagországot számláló Európa Tanács páneurópai szervezettel is. Az Európai Tanács elnökségét 2010-ig a soros miniszterelnök látta el, azóta ez a feladat az állandó elnökre hárul. A tisztséget elsőként Herman Van Rompuy korábbi belga miniszterelnök töltötte be, őt váltotta 2015-ben a lengyel exkormányfő, Donald Tusk.

Hasonlóképpen az Általános Ügyek Tanácsának elnöke a soros külügyminiszter volt – a 2011-es magyar elnökség idején Martonyi János még ellátta ezt a tisztséget –, 2014-től azonban a külügyminiszteri összetételben ülésező Tanácsnak is állandó elnöke van: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini „EU-s külügyminiszter”.

A EU Tanácsa elnöki tisztét félévente más-más tagállam tölti be. E féléves időszak során minden szinten a soros elnökség vezeti az üléseket, így biztosítva a Tanácsban az unió munkájának folytonosságát. Az elnöki tisztet betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A trojkák rendszerét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben. A jelenlegi triót a bolgár, az osztrák és a román elnökség alkotja.

Az EU Tanácsa soros elnökségének sorrendjét a 2007-2020 közötti periódusra előre leszögezi a Tanács egy 2004-es határozata.

„Román” prioritások?

A soros elnökség egyszerre jelent politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatokat. Ezek közé tartozik a Tanács és munkacsoportok napirendjének meghatározása, azok összehívása és levezetése. Ebből kifolyólag – a politikai napirend meghatározása révén – a soros elnök befolyásolhatja az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni, hogy a tagországok a saját érdekeik érvényesítésére használhatják a soros elnökséget.

Ellenkezőleg: a tisztséget ellátó országnak kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, és elsősorban a közvetítésre, a kompromisszumok kialakítására fókuszáljon. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó országnak egy másik képviselője is jelen van, aki adott esetben a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját.

Másfelől a napirend meghatározása sem lehet önkényes. A fent említett trió tagjai hosszú távú célokat jelölnek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket, amelyekre a 18 hónapos időszak során kitüntetett figyelmet fordítanak. E közös program alapján a három ország mindegyike elkészíti részletes féléves tervét.

A figyelem középpontjában

A soros elnökség abban az értelemben lehetőség mégis, hogy az adott félévben az ország az európai figyelem középpontjába kerül, felmutathatja saját képességeit. Nem véletlen, hogy az észt elnökség például a digitális fejlesztés előmozdítását jelölte meg prioritásként, hiszen ezáltal még inkább kidomborodott, hogy Észtország az EU legjobban digitalizált országa.

A soros elnökség fizikai értelemben is megmutathatja magát, legalábbis egy darabkáját. A román elnökséget lezáró csúcstalálkozó helyszínéül Nagyszebent választották, az erdélyi város látja vendégül 2019. május 9-én a Nagy-Britannia kilépése után 27 fősre zsugorodó Európai Tanácsot, valamint az állam- és kormányfőket kísérő 400 vendéget és 800 újságírót. A szervező Nagyszeben város polgármesteri hivatala – ezt különösen az európai ügyek miniszterének lemondását övező viták kontextusában érdemes kiemelni.

Ide tartozik továbbá, hogy az uniós elnökség szervezésével kapcsolatos feladatokért a román külügyminisztérium felel. Bármennyire furcsának tűnik, hogy egy miniszter – még ha megbízott is – egy másik miniszternek legyen alárendelve, a vonatkozó kormányhatározat szerint éppen ez történik. Eszerint a külügyminisztérium „biztosítja, az európai ügyekkel megbízott miniszter révén (…) az EU Tanácsa soros elnökségének megszervezését és ellátását, 2019 első szemeszterében”. Források szerint a külföldi sajtó által a román szociáldemokrácia fiatal reménységeként feltüntetett Negrescu éppen azért mondott le, mert Teodor Meleşcanu külügyminiszter túlságosan szűk mozgásteret biztosított neki.

A finn kormány ajánlatát elhárító közleményében a bukaresti külügyminisztérium jelezte, hogy a román elnökség előkészítése menetrend szerint halad. Hogy ez milyen mértékben felel meg a valóságnak, arra 2019 első felében kapunk választ.