Romániának lélegzetvételt jelent, hogy januártól átveszi az Európai Unió soros elnökségét és EP-választások is lesznek, mert a féléves mandátuma végéig nem kell számítania szankciókra a kedden ismertetett MCV-jelentésben és a román jogállamiság helyzetéről szóló, szintén kedden elfogadott EP-határozatban foglaltak miatt – véli Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki a határozat szavazásra bocsátásakor tartózkodott. A Maszolnak azt is elmondta, hogy miért.

„Eszem ágában sem volt a határozat ellen szavazni, mert sok igazságot tartalmaz, de támogatni sem tudtam” – jelentette ki a Maszolnak Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki tartózkodott a román jogállamiságról szóló határozat keddi elfogadásakor. Mint ismert, az EP az állásfoglalásában megállapította: súlyos aggodalomra adnak okot a tervezett romániai igazságügyi és büntetőjogi reform egyes elemei, amelyek alááshatják a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést.

Sógor Csaba elmondta, egyrészt azt kifogásolta, hogy a határozat egy felületes vizsgálódásra alapoz, akárcsak a Magyarországról szóló korábbi Sargentini-jelentés. „Magyarország esetében legalább a látszatát fenntartották annak, hogy egy rendes kivizsgálásra alapozzák a következtetéseket. Románia esetében azonban még csak jelentéstevő sem volt, nem volt helyszíni vizsgálódás, a LIBE-bizottság sebtében összekapkodta. Feltételezem, hogy a közelgő román uniós elnökség és az MCV-jelentés miatt is” – magyarázta a politikus.

Az EP-képviselő azért sem támogatta a határozatot, mert sorra elbuktak azok a módosító javaslatok, amelyek a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás összefonódását firtatták. Ugyanakkor szerinte a határozat megszövegezői kettős mércével mérnek. „Arra utalok, amit a Fidesz-frakció szavazata még inkább kihangsúlyoz: csak kelet-európai országokat vesznek pellengére. Nem mondhatja senki azt, hogy minden tagállamban minden rendben van. Ha megnézzük a kötelezettségszegési eljárásokat, nagy európai országok vezetnek. Ha csak a kisebbségi kérdést nézzük, Görögország és Franciaország rosszabbul áll Romániánál” – részletezte az EP-képviselő. Hangsúlyozta azt is, hogy a határozatból hiányzott az igazságszolgáltatásnak az a bírálata, amely az erdélyi magyar kisebbséget érinti. „Az anyanyelvhasználatra, az ingatlan-visszaszolgáltatásra gondolok” – tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, mivel magyarázza, hogy a saját pártcsaládjaik is a PSD és az ALDE ellen szavaztak (lásd keretes írásunkat), Sógor Csaba emlékeztetett: a Magyarországról szóló vita háttéregyezkedésein a szocialisták keményen bírálták az Európai Néppártot, és azt mondták, remélik, hogy a Fidesz pártcsaládja is megszavazza a Sargentini-jelentést. Ami meg is történt, de most fordított helyzet állt fent. A néppárt részéről is volt egy elvárás, hogy a szocialisták szavazzák meg a baloldali kormányt bíráló határozatot. „De azért nyilvánvaló: a szocialista képviselők is látják, hogy Romániával baj van” – jegyezte meg.

Az MCV-jelentés ajánlásai kötelezőek

A politikus elmondta, az MCV-jelentésben foglaltak voltaképpen az uniós szerződés részét képezik, tehát Románia köteles ezeket figyelembe venni. Sógor azonban úgy véli, hogy a román EU-elnökség idején az EU döntéshozói „nem fognak teljes gőzzel nekirontani” Bukarestnek, megvárják a fél évig tartó soros elnöki mandátum végét. „Nem úgy működik, mint az iskolákban, amikor az ideges tanár hirtelen lehúz a diáknak egy pofont. Megvárják a a román elnökség végét. Ám ha addig nem javul a helyzet, akkor további lépéseket tesznek” – vélekedett.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy miként Magyarország és Lengyelország, illetve a kötelezettségszegési eljárások esetében is látszott: az uniós intézmények „végtelen türelemmel”, a párbeszédre támaszkodva próbálják a tagállamokat jobb belátásra bírni. „Ezek figyelmeztetések. Remélik, hogy az igazságszolgáltatás reformja nem fordul rosszabbra” – magyarázta a képviselő.

Nem befolyásolja az EU-elnökséget

Arra a kérdésünkre, hogy ha az igazságügyi reformról szóló jelentés pozitív (mint Bulgária esetében), az elősegítette volna-e Románia csatlakozását a schengeni térséghez, Sógor Csaba elmondta: az MCV nem föltétlenül köthető össze már a schengeni csatlakozással. Szerinte az EU költségvetéséből és a néppárti nyilatkozatokból is látszik, hogy a határok védelme, a biztonságpolitikai kérdések nagyon fontosakká váltak az Európai Unióban. „Ha van egy gyenge határszakasza az Európai Uniónak, és a román határszakasz az, akkor senki nem fog tolakodni, hogy Romániát a schengeni övezetbe invitálja” – jelentette ki.

Sógor Csaba szerint sem az EP-határozat, sem az MCV-jelentés nem befolyásolják különösebben azt, hogy Románia januártó átveszi az EU soros elnökségét. Emlékeztetett arra, hogy Csehországban is kormányválság volt, amikor átvette az EU-elnökséget, és ez nem okozott különösebb gondot. „Amióta az Európai Tanácsnak van elnöke, olajozottan működik az apparátus. Egy ilyen gyenge román kormányt is kibír az Európai Unió. Ráadásul február közepétől már érdemi munka nem lesz, mert kezdődik az európai parlamenti választási kampány. Lassan már most kampánymódban üzemel az Európai Parlament” – szögezte le a politikus.