„Az erdélyi ember nem a csodavárásra rendezkedett be, hanem az építkezésre. A szórványban is építkezni kell, az elmúlt száz esztendő pedig azt bizonyítja, hogy képesek vagyunk partnereinkkel közösen egyről a kettőre jutni. Amikor újra kell kezdeni, mi mindig újrakezdjük” – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett oktatási konferencián, Segesváron. 

Az RMDSZ elnöke szerint a Magyar Szórvány Napja nemcsak összegzésre – honnan hova jutott a magyar közösség –, hanem tervezésre is jó alkalom. A szövetségnek időről időre új jövőképet kell megrajzolnia, és olyan lehetőségeket keresnie, amelyek révén a magyarok erős, versenyképes, szülőföldjükön megmaradni tudó közösséget alkothatnak a következő száz esztendőben is.

A szórványban a kihívások is sokkal erősebbek, másabbak is, mint a tömbben. Ezek főleg az identitáshoz kötődnek, az asszimilációhoz. Ennek a folyamatnak a megfordítását is el kell látnia az RMDSZ-nek: a magyar oktatás megerősítése ezt a célt szolgálja, ezért minden időben kiemelt prioritás – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.

A politikusnak meggyőződése, hogy az a gyermek, aki óvodától 12. osztályig magyar nyelven tanul, a későbbiekben is határozottabban hoz olyan döntést, amely identitása megőrzésének szempontjából fontos.

„Ezért szórványkollégiumi rendszert alakítottunk ki, amelyet tovább bővítenénk és újragondolnánk azért, hogy versenyképes tudást biztosíthasson a továbbiakban is” – részletezte Kelemen Hunor, aki az RMDSZ medgyesi szervezete által meghonosított afterschool-programot (délutáni tanítás) nagyon fontos kezdeményezésnek tartja. Rámutatott: ennek más szórvány megyék szintjére való kiterjesztése már folyamatban van.

Az RMDSZ elnöke az erdélyi magyar közösség történetét – az elmúlt évszázadot mindenképp – az újrakezdések történetének nevezte. Szerinte ez az időszak – a talpra állás mellett – ugyanennyire szólt a kompromisszumkeresésről, amelyet Erdélyben sosem lehet megkerülni. Az, hogy először van magyar alpolgármestere Segesvárnak, szintén partnerkeresés eredménye, ahogyan a parlamenti politizálás sem szól egyébről: a közösség megerősítéséről. Ez sosem egyszerű feladat, szükséges ahhoz, hogy a számbeli kisebbségben élő közösség lehetőségeihez újabbakat lehessen hozzátenni.

„Nem azért kötünk kompromisszumokat, mert valakivel szimpatizálunk, mi a Bethlen Gábortól tanult pragmatizmust visszük tovább. El akarjuk kerülni azt a helyzetet, hogy bennünket elszigeteljenek. Az önbecsülésünket meg kell őriznünk, úgy kell dolgoznunk és partnereket keresnünk, hogy közben mindvégig a közösséget erősítsük” – összegzett Kelemen Hunor. 

Winkler: az iskolák működtetése nagy kihívás

„Jókor, jó időben tesszük napirendre az értékteremtő szórvány tematikáját most 2018-ban, amikor a kulturális örökség európai éve van, és amikor az RMDSZ az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában kezdeményezés által közösségünk értékeit népszerűsíti. Kincsesládánk Erdély. Ahhoz pedig, hogy kincsesládánkat a jövőben is gazdagíthassuk, színvonalas magyar oktatást kell biztosítanunk a fiatal nemzedékek számára" – fogalmazott felszólalásában Winkler Gyula EP-képviselő.

Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke emlékeztetett, hogy a szórványban magyar oktatási intézményt működtetni ma is nagy kihívás. Szavai szerint a hazai tanügyi rendszer napi gondjai mellett olyan plusz kihívásokkal is szembe kell nézni, amelyek általánosan is gondot jelentenek az erdélyi magyar tanügyben, de a szórványban hatványozottan veszélyeztetik az anyanyelvű oktatást.

„Közös tapasztalat az is, hogy a román államnak nem érdeke a romániai magyar oktatási hálózat fenntartása, a magyar államnak fontos kérdés, viszont csak bizonyos feltételek mellett van lehetősége közvetlenül támogatni intézményeinket" – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a szórványban élő magyar közösségeknek sokkal többet kell vállalniuk, ha színvonalas anyanyelvi oktatást akarnak biztosítani térségükben.

„Közösségünk jövője érdekében a szórványban minden magyar embernek, de minden magyar intézménynek is többféle szerepet kell betölteni, egyszerre több kalapot viselünk, ahogy mondani szokás. Oktatásban, kultúrában, hagyományőrzésben, de a közképviseletben és a politikai képviseletben is szerepet kell vállalnunk" – mondta, kitérve a szórványkollégiumok fontos szerepére, de a mindennapos kihívásokra is. Mint hangsúlyozta, több szerepet betöltő intézmény a szórványkollégium, ahol az oktatási, nevelési, szociális gondoskodási és közösségépítési feladatok találkoznak.

„Közösségünk jövőjét a fiatalok biztosítják, nekünk felnőtt generációnak pedig gondoskodnunk kell, hogy fiataljaink olyan intézményekben tanulhassanak, amelyek minőségi oktatást biztosítanak, megfelelően felkészítik őket az életre, megerősítve őket magyarságukban. Összetett kihívás, de én hiszek abban, hogy jó úton járunk!" – összegezte mondandóját Winkler Gyula a Magyar Szórvány Napjának központi rendezvényén.

Más életmód és más gondolkodás

„Szoktuk mondani, hogy a szórványközösségek a magyarság végvárai, amelyekről soha nem szabad lemondani. Én is azt vallom, hogy amiként Bethlen Gábor fejedelmünk Erdély végvárait megerősítette, úgy kell nekünk is megtenni mindent azért, hogy a végeken még sokáig legyenek olyanok, akik magyarul beszélnek, énekelnek vagy imádkoznak” – fogalmazott köszöntőjében Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Maros Megye Tanácsának elnöke.

A politikus szerint tudatos egyéni döntés kell ahhoz, hogy a szórványban élők a kedvezőtlen körülmények között is szembeszálljanak a beolvadással. Ezért az egyik legfontosabb célkitűzése az RMDSZ-nek az anyanyelvű oktatási hálózat fenntartása.

„Jó hír, hogy ezen a téren évről évre sikerül előre lépni. Az oktatás mellett azonban nagy szükség van a minőségi kulturális és közművelődési programokra is, hiszen ezeknek nagy szerepük van abban, hogy a szórványban élők nap mint nap a beolvadás ellen döntsenek. Azt kell éreznie minden szórványban élő magyar embernek, hogy a mi kultúránk olyan, amire büszkék lehetünk, hogy magyarnak lenni jó érzés, jó erdélyi magyarnak lenni” – mondta Péter Ferenc.

Tóth Tivadar, Segesvár alpolgármestere üzenetértékűnek nevezte, hogy Segesvár egy ilyen különösen jelentős rendezvénynek adhat otthont. Meggyőződése, hogy a szórvány fogalma egy más életmódot és gondolkodást is jelent: itt megtanulhattak örülni a magyar közösség vagy egyénei sikerének is. Egy szórványközösség megerősödése nagyon hosszú folyamat eredménye, ezért bármilyen külső vagy belső nyomásra könnyen sebezhetővé is válik. A szórványban mindennél fontosabb az összefogás, a közös akarat – nyomatékosított.

A szórványnapi konferencia megnyitóján Perczel László konzul is köszöntötte a résztvevőket.