banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

A Legfelsőbb Bírói Tanács az MCV-jelentésről: néhány ténybeli tévedést tartalmaz

A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) plénuma szerint ténybeli tévedéseket tartalmaz az Európai Bizottság (EB) Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében közreadott jelentése, például azt, hogy a CSM nyomás gyakorolt a legfelsőbb bíróságra.

A CSM leszögezi, hogy a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi részleg létrehozásáról alkotmánybírósági döntés mondja ki, hogy az illető részleg az igazságszolgáltatás függetlenségét fogja garantálni, és meg fogja védeni a bírákat az önkényesen tett feljelentésekkel járó visszaélésektől. Hozzáteszi, november 13-i ülésén a Tanács plénuma pozitívan véleményezte az említett ügyészi részleg működését elősegítő 2018/90-es sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő tervezetet.

A testület képviselői szerint az igazságügyi törvények módosításakor a CSM mindvégig pozitívan viszonyult a törvényhozási folyamathoz, javaslatait elküldte a törvényhozóknak, és azok egy részét fel is használták a jogalkotás során. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nehezményezi, hogy az MCV-jelentés szerint a CSM nyomást gyakorolt a legfelsőbb bíróságra azáltal, hogy nem újította meg ezen hatóság bűnügyi részlege elnökének mandátumát.

Ezzel kapcsolatban a CSM leszögezi, ez a megközelítés elfogadhatatlan, mert a legfelsőbb bíróság vezető tisztségeibe kizárólag a bírói részleg nevesíthet jelöltet. A bírói részleg részletesen megindokolta, miért utasította vissza a szóban forgó jelöltet, ezt az indoklást azonban az MCV-jelentés megszövegezői figyelmen kívül hagyták – állítják a CSM képviselői.

Hozzáteszik: noha az MCV-jelentés szerint a 2018/92-es sürgősségi kormányrendelet felhatalmazza az igazságügyi minisztert ügyészek elleni fegyelmi eljárások elindítására, a valóság az, hogy a 2018-as év során történt változtatások előbb megfosztották a szaktárca vezetőjét a fegyelmi eljárás elindításának jogától, majd egy későbbi módosítás során a miniszter arra kapott lehetőséget, hogy az Igazságügyi Felügyelethez forduljon és kérje, hogy ez vizsgálja ki a bírák vagy ügyészek esetleges fegyelmi kihágásait.

Az állásfoglalást a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács plénuma szavazattöbbséggel fogadta el.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?