„A Velencei Bizottság minden egyes jelentését és javaslatát komolyan kell venni. Nem lehet kettős mércét alkalmazni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, miután az RMDSZ küldöttsége az elnöki hivatalban Klaus Johannis államfővel tárgyalt az igazságügyi törvényekről.

A találkozó után a szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ emlékeztette az államfőt arra 13 évvel ezelőtti, 2005-ös jelentésre is, amelyet a Velencei Bizottság a kisebbségi törvényről fogalmazott meg. „Elmondtuk, hogy ebben pozitívan értékelték a Tăriceanu-kormány által előkészített kisebbségi törvényt, és azt javasolták a parlamentnek, a kormánynak, hogy rendezze ezt a kérdést. 13 éve erről mégis mindenki hallgat. Ezt a jelentést elő kellene venni, annak szellemében pedig el kellene járni a kisebbségi törvényt illetően. Nem szerencsés az, hogy a Velencei Bizottság egyik döntését komolyan vesszük, egy másikat nem” – idézte az RMDSZ szerda esti közleménye Kelemen Hunort.

A szövetségi elnök kiemelte: az igazságügyi törvényekről szóló jelentésből ezúttal azonban hiányzik egy fontos elem, amit a Velencei Bizottság máskor mindig megemlít. Nincs összehasonlítás más európai gyakorlattal: azzal, hogy melyik államban hogyan működik az igazságszolgáltatás, hogyan nevezik ki főügyészeket például, és ennek az intézményes struktúrának hogyan biztosítják országonként a függetlenségét.

„Valószínűleg azért nem tették ezt meg, mert az Európai Unióban nincs egy egységes gyakorlat, ezért nem is lehet azt mondani, hogy valamilyen modellt követni kellene. Vannak államok, ahol a király vagy az államelnök nevezi ki a főügyészeket, van, ahol a kormány, és másnak nincs is ebbe beleszólása, és van, ahol a parlament szavazza meg a kinevezését. A lényeg, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítani lehessen, hogy a kinevezés folyamatában ne legyen semmiféle nyomásgyakorlás” – nyomatékosított az RMDSZ elnöke. 

Kelemen Hunor szerint nyugodtan lehetne arról beszélni, hogy a mostani főügyészi kinevezés eljárásán változtassanak, de nincs olyan európai modell, amit követni kellene. „Romániában az elmúlt 20 esztendőnek a tapasztalatait figyelembe véve az lenne a jó megoldás, ha a Legfelsőbb Bírói Tanács véleménye meghatározó, hiszen ez az intézmény jelenti a garanciáját a függetlenségnek, másrészt pedig a minisztertől vagy a kormánytól kellene a javaslatnak indulnia. Tetszik vagy nem sem, az alkotmány szerint az ügyészség a végrehajtó hatalom része, az államot képviseli, és a kinevezésnek meg kell érkeznie az államfőhöz, mert neki kell szentesíteni mindezt” – fogalmazott.

A Velencei Bizottságnak ugyanakkor van néhány javaslata, ami alkotmánymódosítást is igényel – számolt be a szövetségi elnök, aki elmondta: ezeket érdemben nem lehet tárgyalni, nyolc további javaslatából ötöt pedig már rendezett a sürgősségi kormányrendelet.

„Elmondtuk az államfőnek azt is, hogy a korai nyugdíjaztatással – azzal, hogy húsz év után nyugdíjaztatni lehessen egy bírót vagy ügyészt – nem értünk egyet. Nem korrekt, ahogyan az sem, hogy egy bíró vagy ügyész már a nyugdíjkorhatár előtt halmozhassa a nyugdíját vagy fizetését. A huszonöt éves nyugdíjazási korhatár is túl korai, de elfogadható. Ugyanakkor vissza lehet térni néhány olyan kérdésre is, amelyet nem rendezett eddig a törvénykezés. A kérdés, hogy ezt a parlamentnek kell megtennie vagy a kormánynak felelősségvállalással” – tette hozzá.

A büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást illetően meg kell várni az alkotmánybíróság indoklását, illetve a Velencei Bizottság ajánlásait is figyelembe kell vennie majd a parlamentnek – érvelt a szövetségi elnök.