Kelemen Hunor: nem lehet szelektíven kezelni a Velencei Bizottság jelentéseit

„A Velencei Bizottság minden egyes jelentését és javaslatát komolyan kell venni. Nem lehet kettős mércét alkalmazni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, miután az RMDSZ küldöttsége távozott az elnöki hivatalban zajló konzultációsorozatról.

A találkozó után a szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ emlékeztette az államfőt arra 13 évvel ezelőtti, 2005-ös jelentésre is, amelyet a Velencei Bizottság a kisebbségi törvényről fogalmazott meg. „Elmondtuk, hogy ebben pozitívan értékelték a Tăriceanu-kormány által előkészített kisebbségi törvényt, és azt javasolták a parlamentnek, a kormánynak, hogy rendezze ezt a kérdést. 13 éve erről mégis mindenki hallgat. Ezt a jelentést elő kellene venni, annak szellemében pedig el kellene járni a kisebbségi törvényt illetően. Nem szerencsés az, hogy a Velencei Bizottság egyik döntését komolyan vesszük, egy másikat nem” – idézte az RMDSZ közelménye Kelemen Hunort.

A szövetségi elnök kiemelte: az igazságügyi törvényekről szóló jelentésből ezúttal azonban hiányzik egy fontos elem, amit a Velencei Bizottság máskor mindig megemlít. Nincs összehasonlítás más európai gyakorlattal: azzal, hogy melyik államban hogyan működik az igazságszolgáltatás, hogyan nevezik ki főügyészeket például, és ennek az intézményes struktúrának hogyan biztosítják országonként a függetlenségét. (közlemény)

A PMP bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani a kormány ellen

A Népi Mozgalom Párt (PMP) bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani a kormány ellen, mert úgy véli, a jelenlegi hatalom "végérvényesen kompromittálta magát", és csak a kormány megbuktatásával állítható félre - nyilatkozta a Klaus Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően a párt elnöke, Eugen Tomac.

A pártelnök szerint a jelenlegi kormány elvesztette legitimitását, ezért úgy vélik, bizalmatlansági indítványt kell benyújtani ellene, és eme szándékukat Iohannis államfővel is közölték. 

Tomac hozzátette, rövidesen elkezdik a tárgyalásokat a témáról a parlamenti pártokkal. „Az egyetlen mód arra, hogy megszabaduljunk ettől a bandától, amely terror alatt tartja a jogállamot az, hogy buktassuk meg a kormányt, mert ez a marionett-kabinet elszigeteli Romániát, távol tartja az állampolgárokat a civilizált világtól, és a Velencei Bizottság legutóbbi jelentése is bizonyítja, hogy ennek a kettős beszédnek, amelyet alkalmaznak - egyet mondanak Brüsszelben, és más történik itthon - már nem hisz senki” – fogalmazott Tomac. (Agepres)

Az USR elnöke tanácsokat osztogatott Johannisnak

Ha a kilátásba helyezett kormányátalakításkor Tudorel Toader igazságügyi minisztert is menesztik, ne hagyja jóvá olyan tárcavezető kinevezését, aki nem vállalja fel a Velencei Bizottság (VB) ajánlásainak a hazai törvényekbe való átültetését - ezt tanácsolta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna Klaus Johannisnak a Cotroceni-palotában folytatott szerdai egyeztetésen.

Barna kifejtette, alakulata úgy véli, az Államelnöki Hivatal megfelelő intézmény arra, hogy közvetítsen a bírák és ügyészek, a politikusok és a civil társadalom között a független és jól működő igazságszolgáltatás érdekében. Az USR elnöke hozzátette, alakulata szerdán olyan törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, amellyel a cél összhangba hozni az igazságügyi törvényeket a VB ajánlásaival. 

Barna hangsúlyozta, azt tanácsolta Johannis elnöknek, hogy amennyiben a kilátásba helyezett kormányátalakítás esetén Tudorel Toadert is menesztik, „semmilyen körülmények között ne fogadja el egy olyan igazságügyi miniszter kinevezését, aki nem vállalja fel határozottan a Velencei Bizottság ajánlásainak a törvényekbe való átültetését". (Agerpres)

A PNL az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatos tárgyalások újrakezdését szeretné

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatos tárgyalások újrakezdése mellett foglal állást - hangsúlyozta Ludovic Orban pártelnök a Klaus Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően.

Orban rámutatott, pártja a három igazságügyi törvénnyel, a büntető törvénykönyvvel és a büntetőeljárási törvénykönyvvel kapcsolatos vita újrakezdését támogatja úgy, hogy a tárgyalások során figyelembe veszik a Velencei Bizottság ajánlásait és az alkotmánybíróság döntéseit, valamint azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeket Románia is aláírt. (Agerpres)

Tăriceanu: közös nevezőre kell jutnunk annak kapcsán, hogy mit értünk jogállamiság alatt

Közös nevezőre kell jutni a jogállamiság meghatározását illetően - nyilatkozta a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu a Klaus Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően.

A kisebbik kormánypárt elnöke rámutatott, hasznos lenne, ha a parlamenti pártok konszenzusra jutnának az igazságügyi törvények módosításaival kapcsolatban, tekintetbe véve a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyeket az Európai Bizottság is szem előtt tart majd az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében Romániáról összeállítandó jelentésében. „E tárgyalásoknak azonban néhány premisszából kell kiindulniuk, amelyeket az elnökkel is ismertettünk” – mondta Tăriceanu. 

Az egyik ilyen alapelv az ALDE-elnök szerint a jogállamiság meghatározása. „Közös nevezőre kell jutnunk annak kapcsán, hogy mit értünk jogállam alatt, mert nem lehetnek eltérő nézeteink” – tette hozzá a szenátus elnöke. (Agerpres)

Dragnea: az államfő nem avatkozhat bele a parlament tevékenységébe

Az államfő nem avatkozhat bele a parlament tevékenységébe, nem lehet közvetítő a politikai pártok között - hangsúlyozta szerdán Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök azt követően, hogy a PSD-s köldöttség az igazságszolgáltatást érintő törvényekről egyeztetett az államfővel.

"Mi nem azért jöttünk ma ide, hogy valamilyen vállalást tegyünk. (...) Úgy értettük, azt szeretné az elnök, hogy vegyük figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait" - mondta Dragnea, hozzátéve, hogy ez már megtörtént, hiszen a kormány kiadta az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi rendeletet, amely átveszi a bizottság ajánlásainak nagy részét, és amely jelenleg a parlament jóváhagyására vár.

A PSD elnöke ugyanakkor rámutatott, alakulata nem ért egyet azzal, hogy kezdjék újra a parlamentben a törvénymódosítási eljárást. Azt mondta, nem akarnak "paktumot kötni" az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatban, de egyetért azzal, hogy politikai egyezségre van szükség, amellyel vissza tudják állítani az igazságügyi rendszerbe vetett bizalmat.

Hozzátette, hét kérdést intéztek az elnökhöz írásban, de nem kívánta részletezni ezeket. A PSD-s küldöttség átadott az államfőnek egy jegyzéket is "az igazságszolgáltatás valós függetlenségét és a jogállamiság tiszteletben tartását" szavatoló tíz elvvel.

Ezek közé tartozik az alkotmány előírásainak betartása, beleértve a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó kitételeket is, az igazságszolgáltatási rendszer áltat elkövetett visszaélések leállítása és az ezek által okozott károk elhárítása, az alkotmány és a nemzetközi egyezmények által szavatolt alapvető emberi jogok tiszteletben tartása - például a védelemhez és a méltányos bírósági eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme, a magánélethez való jog -, a bírák függetlenségének szavatolása mind a politikummal, mind az ügyészségek vagy a hírszerző szolgálatok nyomásgyakorlásával szemben. (Agerpres)

Johannis: nem akarok paktumot a PSD-vel

"Nem akarok paktumot kötni sem a PSD-vel, sem az ALDE-val, sem másokkal. Azt akarom, hogy ők egyezzenek meg egymás között, és kezdjék újra a tárgyalásokat az igazságszolgáltatást érintő törvényekről, hogy végül olyan jogszabályaink legyenek, amelyek valóban segítik a rendszert" - fogalmazott a konzultációk előtt Klaus Iohannis, hozzátéve, hogy a pártok közötti politikai megegyezést remél az egyeztetésektől.

Az államfő hangsúlyozta, az igazságügyi rendszernek függetlennek és stabilnak kell lennie, és ehhez konszenzusra van szükség a parlamentben. Az igazságügyi törvényeket újra kell gondolni, korszerűsíteni és javítani kell rajtuk - nyomatékosította az államfő, hozzátéve, hogy ennek érdekében újra kell kezdeni a parlamentben a törvénymódosítási eljárást, "de nem akárhogyan, felelős és átlátható törvényalkotásra van szükség". (Agerpres)

Újabb két robbantás volt

Hat robbantás szinte egy időben történt, egy hetedik és a nyolcadik órákkal később. Öt támadást a fővárosban, Colombóban követtek el: négy luxusszállodában és a Szent Antalról elnevezett katolikus templomban. A két vidéki robbantás a fővárostól 30 kilométerrel északra lévő Negombo város katolikus Szent Sebestyén-templomában, illetve a 250 kilométerrel keletre lévő Batticsaola város evangéliumi keresztény templomában történt. (Hirado.hu)