Marian Rasaliu, Brassó megye prefektusa egy kedd délután tartott brassói fórumon regionális munkacsoport megalakítását kezdeményezte, "amely javaslatokat tesz a medve és az ember együttélésének a rendezésére".

A prefektus kezdeményezésére szervezett fórumon mintegy nyolcvan önkormányzati vezető, vadásztársulati képviselő és vadvédelmi szakember vett részt azzal a céllal, hogy megvitassák a megnövekedett medveállomány által gerjesztett problémákat.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke felszólalásában kijelentette: nem a medveállomány megtizedelése a cél, hanem az egyensúly helyreállítása az ember és a medve együttélésében. Hozzátette: a medve helye az erdőben van. Az a tény azonban, hogy a Kárpát-kanyar településein a medve az utcákon sétál, és az istállókból viszi el a háziállatokat, az egyensúly megbomlását jelzi.

Az RMDSZ-es politikus elmondta: összesítették az elmúlt öt év Kovászna megyei vadkáraira vonatkozó adatokat, és azt látták, hogy exponenciálisan nő a bejelentett esetek száma. Kijelentette: meg kell oldani, hogy a medvék által okozott károkat azonnal megtérítsék.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az emberi élet védelmét kell a törvények középpontjába állítani. Megemlítette: a Hargita megyében idén medvetámadásban megsebesült 16 ember semmilyen kártérítést nem kapott. Úgy vélte, decentralizálni kell a vadkárok okozta kártérítések kifizetését is, és csökkenteni kell a bürokráciát. A politikus megemlítette: a munkaidejéből naponta legalább egy óra medveügyek intézésére megy el.

Már nem találnak pásztort

Adrian Vestea, Brassó megye önkormányzatának liberális elnöke is a medvék túlszaporodására panaszkodott. Úgy vélte, a Brassó megyei medveállomány kétszerese az optimálisnak. Ez szerinte a medvegázolásos autóbalesetekből is látszik. Míg 2015-ben három ilyen esetet jegyeztek a Brassótól Bukarest felé vezető országúton, 2017-ben már tíz ilyen eset történt.

Kiss József, a Kovászna megyei Zágon polgármestere - aki személyesen is megküzdött a juhait dézsmáló medvével - elmondta: a Kárpát-kanyarban nem találnak már pásztort, aki a medveveszély ellenére meri vállalni a juhok terelését. Hozzátette: a helyzet azért súlyos, mert a térség legelőinek a 80 százaléka a hegyek közt van.

Nem megoldás az áttelepítés

Ovidiu Ionescu vadvédelmi szakember, a brassói Transilvania Tudományegyetem tanára a túlszaporodás jeleként említette, hogy a térségben öt olyan anyamedvét észleltek, amelyik öt bocsot nevel. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha az állam nem rendezi a medvék túlszaporodásából fakadó gondokat, maguk a károsultak látnak neki a medvék csapdába ejtésének, elpusztításának. A szakember szerint nem oldja meg a gondokat a medvék áttelepítése.

A tanácskozáson többen is megemlítették: a medvék túlszaporodása elsősorban a Kárpát-kanyar megyéiben okoz gondokat, ezért a régió önkormányzatainak és szakembereinek közösen kell megoldásokat javasolniuk a bukaresti döntéshozóknak.