Felszólította a napokban az Országos Műemlékvédő Bizottság Kolozs megyei igazgatósága a kolozsvári polgármesteri hivatalt: szabályozza valamilyen formában az időszakosnak induló, mára már állandósult kézműves vásárt a Mátyás (Matei Corvin) utcában.

A bűnvádi feljelentést is kilátásba helyező műemlékvédő bizottságot az háborította fel, hogy januárban több, időszakos engedéllyel rendelkező árus is hanyagul bánt a standjával, ráadásul olyan helyszíneken, amelyeknek semmi köze a Mátyás utcai vásárhoz. A december elején a Főtéren elhelyezett és január végén is parlagon hagyott adventi házikók, illetve a Főtér keleti oldalán lévő műemlékszobor előtt leparkolt kürtőskalács árus valóban nagyon rontották az összképet.

Horváth Annától, Kolozsvár alpolgármesterétől megtudtuk: a Mátyás utcában zajló vásáron két civil szervezet osztozik. Ezek az elmúlt évben gyakorlatilag egymás kezébe adták a kéthetekre szóló működési engedélyt, kijátszva az érvényben levő szabályozásokat. Az Erdélyi Kézmíves Céh 2007 karácsonyától megtartott időszakos vásárait 2011 óta a Kolozsvári Népművészek Egyesülete (Asociaţia Meşterilor Populari Clujeni) váltogatja, ezzel gyakorlatilag állandóvá téve az eseményt.

Molnár: nem mi tehetünk róla

Az Erdélyi Kézmíves Céh által kigondolt kezdeményezés immár ötödik éve tarkítja időről-időre a Mátyás király szülőháza előtti teret és gyalogos utcácskát, minőségi, válogatott erdélyi kézműves termékeket kínálva az arra járóknak.

A szervezet elnöke, Molnár Attila, a maszol.ro-nak elmondta, nem a céh vásárosai miatt fenyegetőzik a műemlékvédő bizottság. „Hiába vannak szigorú szakmai szabályaink a részvételt illetően, nagyon sok visszaélést tapasztalunk, és ha elkergettünk olyan árust, aki a vásár adta keretet kihasználva bóvlit és giccset, kínai tucatárut pakolt ki, azzal csak azt értük el, hogy fél méterrel odébb táborozott le, rontva a vásár összképét" – tájékoztatott Molnár.

Mint mondta, annak idején azért kértek engedélyt a Mátyás szülőháza előtti térre, mivel ez a legalkalmasabb hely vásárok megtartására. Negatív példának hozta fel a Central áruház előtt szervezett kézműves vásárt, a főtéri vásárokat és a nagy bevásárlóközpontokban „kikínlódott" vásárokat, amelyeken a kézművesek még az asztalbérlésre való összeget sem tudják bevételükből fedezni.

Molnár tájékoztatása szerint arról is volt szó, hogy áttelepítsék a vásárosokat a várfal mellé, a Fogoly utcába, mert ott festőibb környezetben állnának a sátrak. Csakhogy a városnak ezen a részén nincs forgalom. „Valóban ott szép és csendes az élet, ám a vásárosoknak a mindennapi megélhetést jelenti a kereskedés, márpedig ha nem tudnak árulni, akkor nincs miből megélniük" – magyarázta.

Kenyerüket féltik a vásárosok

Egy házi szőttest készítő néni aggódó tekintettel mesélte el lapunknak, fiatalkorában még volt ereje utazni vásárokba, de ma már ezt nem tudja vállalni. Ha a Mátyás utcából kirakják, nem tud többet árulni, nyugdíja pedig nincs, az egészségi állapota nem engedi semmiféle más hasznos munkát végezni, amiből megélhetne.

„Sokan azt rebesgetik, hogy a Mátyás étterem akar oda teraszt, és ők kezdték el a cirkuszt"– mesélte az egyik kézműves lapunknak. Mint mondta, egy nap két férfi jött, és felmérte a vendéglő előtti szűk utcarészt, szemmel láthatóan tervezgetve valamit.

Húsvét után minden átalakulhat

Horváth Anna a maszol.ro-nak leszögezte: a polgármesteri hivatal semmiféle teraszt nem engedélyezne a szűk Mátyás utcában. Hangsúlyozta azonban, hogy a megyei műemlékvédő bizottság által kifogásolt vásár valóba rontott az utóbbi időben a város arculatán.
„Szeretjük ezt a vásárt, csak ebben a formájában nem működhet tovább" – fogalmazott az alpolgármester, aki a maszol.ro-nak elmondta: húsvét után teljesen átszervezik a kézműves vásárt. A Mátyás utcában állandó jelleggel szigorúan csak szakmailag elismert egyesületi tagok rakodhatnak majd ki, meghatározott napi program szerint úgy, hogy ne akadályozzák a gyalogos forgalmat.

Az Erdélyi Kézmíves Céh vezetői is egyetértenek azzal, hogy a vásár jelenlegi formájában akadályozza a gyalogos forgalmat, túlzsúfoltsága esztétikailag szennyezi a környéket. Molnár Attila viszont úgy látja, a jelenlegi válsághelyzet kiváló alkalom a vásár állandósítására, ha sikerül megtalálni a módját, „hogy a kecske is jóllakjon, káposzta is maradjon". Szerinte az önkormányzatnak rugalmasabbnak kellene lennie a vásári menetrend tervezésében, közösen kellene kidolgozni az egész évi stratégiát, mert akkor átlátható lenne, ki, mikor és hol szervezhet vásárt. A jelenlegi szabályzat csak rövid távú tervezést tesz lehetővé, ami óhatatlanul a minőség rovására is megy – jelentette ki.

Az Erdélyi Kézmíves Céh Egyesület egy non-profit érdekvédelmi civil szervezet, mely az erdélyi nép-, és iparművészeket, hagyományos és új mesterségek művelőit tömöríti. A szervezet rendszeresen szervez vásárokat tagjai számára, illetve kiállításokat, kurzusokat, képzéseket, mesterségbemutatókat, fesztiválokat Erdély nagyvárosaiban. Februárban az egyesület címere megnyerte Nemzetközi Brandverseny III. díját Art&Design kategóriában. A siker Kovács Árpádnak, a TRANSSYLVANICUM logó készítőjének köszönhető.  A Céh március 20-án nyitja állandó kiállítását Kolozsvár belvárosában, a Főtér 27. szám alatt, ahol a termékek egy része megtekinthető és meg is vásárolható.

Molnár Attila azzal érvel, hogy az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett vásár mára már brand Kolozsváron. „A város nevezetességeit népszerűsítő ismertető nyomtatványokon és az interneten is számos fénykép és leírás található a vásárról, nemcsak a kézművesek húznak hasznot belőle, sőt, talán övék a legkisebb haszon" – fogalmazott a szervezet elnöke.

Megoldásként arra kéri az önkormányzatot, ne megszüntetéssel vagy elköltöztetéssel próbálja orvosolni a kialakult helyzetet, hanem közösen alakítsák a vásárnak azt az arculatát és szabályrendszerét, amely nem rontja a városképet, és megőriz egy olyan, több évszázados hagyományt, ami Európa minden nagyvárosára jellemző. „Ezáltal nemcsak annak a maroknyi embernek biztosít megélhetést, de az egész környék látogatottságát és a turizmust is fellendíti" – jelentette ki.

Horváth Anna szerint elképzelhető, hogy a városháza a jövőben feltételt szab arra is, hogy milyen típusú termékek jelenhetnek meg ezeken a vásárokon, hogy elkerüljék az esztétikai-kulturális szennyezettséget és a kézműves vásár csakis a valódi népművészeti, illetve a minőségi kézműves értékeket és termékeket népszerűsítse. Ez a terv megegyezik az Erdélyi Kézmíves Céhnek azzal az elképzelésével, hogy szakmai partnerként hívja a kolozsvári Néprajzi Múzeum szakembereit, akiknek hivatalból előírt joguk lehessen az ellenőrzés a vásárokon.