A „mioritikus álmokról” készített felmérést az IRES közvélemény-kutató intézet július 6. és 13. között, 1291 fős mintacsoporton. A hibalehetőség plusz-mínusz 2,7 százalék.

Ha nyerne egymillió eurót…

Mit tenne ön akkor, ha a lottón egymillió eurót nyerne? A kérdésre a legtöbben, a megkérdezettek 39 százaléka azt válaszolta, hogy a pénz nem változtatna semmit az életén, ugyanúgy élne, mint eddig, 38 százalék némiképpen változtatna az életén, 21 százalék viszont azt állította, gyökeresen megváltozna ebben az esetben az élete.

A legtöbben az egymillió euróból lakást vagy telket vásárolnának, 50 százalék állította ezt. 11 százalék gépkocsit venne, 7 százalék pedig lakása felújítására fordítaná elsősorban a pénzt. 5 százalék a pénz egy részét jótékonysági akciókra fordítaná, 4 százalék vállalkozást indítana be, 3 százalék utazásra költené. Ugyanennyien állították azt, hogy a pénzt gyermekének vagy a családjának adná. 2-2 százalék saját egészségére illetve nyaralóra fordítaná, 1-1 százalék a munkájához szükséges berendezéseket, gyógyszereket illetve ruházati cikkeket vásárolna belőle.

A BMW lenne a legkelendőbb

A legnépszerűbb autó a mintacsoport tagjai között a BMW volt, 11 százalék vásárolna ilyen járművet. 10 százalék az Audira esküdött, 9-9 százalék a Volkswagent és a Mercedest részesítené előnyben. Dacia autót is sokan vásárolnának: a megkérdezettek 6 százaléka Dacia Logant, 5 százaléka Dacia Dustert, 4 százaléka pedig „egyszerű” Daciát venne. Érdekes, hogy az Opel csak 2 százalékot vonzott – amennyit a Skoda is –, Range Rover, Land Rover, Renault, Peuget, Toyota, Volvo, Hyundai, Ferrari, Nissan gépkocsira pedig 1-1 százalék vágyna. 

Arra a kérdésre, hogy ha sok pénzhez jutnának az országban maradnának-e vagy elköltöznének, 80 százalék azt válaszolta, Romániában maradna és csak 19 százalék választana valamely külföldi országot. Utóbbiak közül 24 százalék Németországba, 16 százalék Nagy-Britanniába, 7 százalék az Egyesült Államokba költözne. Olaszországot 6, Franciaországot és Svájcot 5-5, Svédországot és Ausztriák 4-4, Kanadát és Portugáliát 2-2 százalék választaná. Magyarországra mindössze egy százalék költözne, akárcsak egyebek között Norvégiába, Dániába, Hollandiába.

Gigi Becali a mintakép

Érdekes az arra a kérdésre adott válaszok megoszlása, miszerint a mintacsoport tagjai milyen romániai közéleti személyiséghez szeretnének hasonlítani. A megkérdezett több mint háromnegyede, 76 százaléka egyikhez sem akarna hasonlítani, az ellenkező véleményen csak 22 százalék volt. Utóbbiak közül senki sem akar egyetlen romániai politikushoz sem hasonlítani. 6 százalék példaképe viszont Gigi Becali, 3 százaléké Ion Țiriac, 2-2 százaléké pedig Andra Măruță, Monica Tatoiu, Andrea Marin, Gheorghe Hagi illetve Smiley, egy százalékot kapott többek között Simona Halep, Florin Piersic, Irina Loghin, Ilie Năstase, Andrei Pleșu, Raed Arafat.Arra a kérdésre, hogy szeretne-e valamelyik külföldi személyhez hasonlítani, a mintacsoport tagjainak több mint fele, 54 százaléka szintén nemmel válaszolt, 42 százaléknak azonban volt külföldi példaképe. Utóbbi esetben a ranglistát 6 százalékkal Bill Gates vezeti, 4-4 százalékkal őt követi Barack Obama, Angela Merkel, Shakira és Donald Trump, majd 3-3 százalékkal Cristiano Ronaldo, Angelina Jolie, Vlagyimir Putyin és Jean-Claude Van Damme következik. 2-2 százalékot kapott Lionel Messi, Steven Seagel, Jackie Chan, Elon Musk, a megkérdezettek 1-1 százaléka többek között Orbán Viktorra, David Beckhamre, Erzsébet királynőre, Tom Crusira, Brad Pittre voksolt.

Vlad Țepeș az igazi

Románia történelmi személyiségei már nagyobb sikert arattak a mintacsoportban. 54 százalék szeretne azonosulni valamely román történelmi alakkal és csak 44 százalék válaszolt nemmel a kérdésre. A válaszok ez esetben is igen érdekesek. A megkérdezettek 28 százaléka Vlad Țepeșt tartja példaképének, 19 százalékának pedig Ștefan cel Mare az ideálja. Az első három helyezettet jócskán leszakadva követi, alig 4 százalékkal, Alexandru Ioan Cuza, Mihály király 3 százalékot kapott, majd 2-2 százalékkal Avram Iancu, Mihai Eminescu – és Nicolae Ceaușescu következik. 1-1 százalékot tíz történelmi személyiség kapott, közöttük van Hunyadi János (Iancu de Hunedoara néven), Tudor Vladimirescu, Ecaterina Teodoroiu, I. Károly király, Nicolae Iorga, Decebal, Mircea cel Bătran, Nicolae Bălcescu, Constantin Brâncoveneanu és Ion Antonescu.

Az 1989 utáni román politikusok között a mintacsoport tagjainak 57 százaléka nem talált példaképet, ellenkező választ csak 27 százalék adott.

A kérésre – miszerint kire lehetünk leginkább büszkék a romániai személyiségek közül –, 10 százalék Ștefan cel Marét nevezte meg, 6 százalék Vlad Țepeșt és 5 százalék Mihai Eminescut. A kortárs személyiségek közül a legtöbb szavazatot, 4 százalékot Simona Halep kapta – ugyanannyit, mint Nicolae Ceaușescu vagy Alexandru Ioan Cuza.  Nadia Comâneci-nek és Constantin Brâncusnak be kellett érnie 3-3 százalékkal, Aurel Vlaicunak 2 százalékkal, a Nobel-díjas George Emil Paladénak 1 százalékkal, aki így azonos helyre került több között Dem Rădulescuval, Deceballal és Ilie Năstaséval.

Románia a „Szűzanya kertje”

A Románia elleni összeesküvés-elméletekben a megkérdezettek 50 százaléka nem hisz, 45 százaléka viszont igen. 37 százalék úgy tartja, hogy Nicolae Ceaușescu a külföldi titkosszolgálatok áldozata volt, 54 százaléka viszont az ellenkező véleményen van, és úgy tartja, a diktátort a forradalom távolította el.

74 százalék szerint Románia a „Szűzanya kertje”, és ezzel mindössze 23 százalék nem ért egyet.

A lélekben a megkérdezettek 90 százaléka hisz, az eredendő bűnben 87 százalék, az angyalokban 79, a mennyországban 74, a pokolban pedig 58 százalék hisz. 44 százlék meggyőződése, hogy a halottak feltámadhatnak, a reinkarnációt pedig 25 százalék tartja lehetségesnek.