A román diaszpóra augusztus 10-i, bukaresti tüntetése, az erőszakos csendőrakció után sokat veszített népszerűségéből a Szociáldemokrata Párt és általában a kormány, a kormánykoalíció. A mintacsoport tagjainak jelentős része aránytalannak minősítette a csendőrség akcióját, és a megkérdezettek több mint háromnegyede szerint az ország rossz irányba halad. Ugyanakkor Klaus Iohannis népszerűségi mutatója csaknem ötven százalékos.

Túlméretezett volt a csendőrség akciója

Legalább is erre utal az események után a Szociáldemokrata Párthoz közelálló közvéleménykutató intézet által készített felmérés, amelyre augusztus 12 és 15 között került sor, a 18. életévét betöltött 800 fős mintacsoporton.

A megkérdezettek hetvenkilenc százaléka szerint Románia rossz irányba halad, ellenkező véleményen csupán a mintacsoport tagjainak tizenhét százaléka volt. Négy százalék nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni.

A csendőrség akciója kapcsán feltett kérdésre válaszolva tizenhét százalék tartotta megfelelőnek és kiegyensúlyozottnak a rendfenntartók fellépését, hatvankét százalék viszont túlméretezettnek, elhibázottnak vélte az akciót, úgy ítélve meg, hogy az nem az erőszakos akciók megfékezésére irányult, hanem a „megmozdulás elpolitizálását” szolgálta. Jelentős viszont – huszonegy százalékos – a kérdésre nem válaszolók részaránya.

Előrehozott választást akarnak

Megoszlanak a vélemények annak tekintetében, hogy minek kellene következnie a százezres tüntetés és a brutális csendőri fellépés után. A megkérdezettek kilenc százaléka úgy véli, hogy a továbbiakban is a két kormánypártnak kellene kormányoznia, Viorica Dancila miniszterelnöksége alatt. Tizenkét százaléka szintén úgy véli, hogy az ország élén a jövőben is a Szociáldemokrata Párt és a Demokraták és Liberális Szövetség Pártja koalíciójának kellene maradnia, ám más miniszterelnökre és újabb kormányra lenne szükség. Tizenkét százaléknak meggyőződése viszont, hogy a kormánykoalíciónak mennie kell, a hatalmat pedig az ellenzéknek kellene átvennie.

A nemzetti egységkormányt ugyanakkor kilenc százalék tartaná jó megoldásnak. A legtöbben azonban úgy vélik, hogy az események nyomán előrehozott választásokat kellene tartani. A mintacsoport negyven százaléka van ezen a véleményen. 18 százalék viszont nem válaszolt erre a kérdésre.

Mindössze 35 százalék a kormánykoalíciónak

Sokat változott a helyzet a pártok népszerűségének a tekintetében. A kérdésre adott válaszok szerint, hogy amennyiben a jövő héten lennének a választások, a mintacsoport tagjai kire szavaznának, a Szociáldemokrata Pártra csak 25 százalék voksolna. A fő kormánypárt így alig négy százalékkal előzi meg a 21 százalékot elérő Nemzeti Liberális Pártot.

Jelentősen növelte népszerűségét Dacian Cioloș Romána Együtt Mozgalma, amely a felmérés szerint a harmadik legfontosabb romániai párt lenne: a megkérdezettek 13 százaléka mondana rá igent. Călin Popescu Tăriceanu politikai alakulatának, a Demokraták és Liberális Szövetségének Pártjának tíz százalékával meg kellett elégednie a negyedik hellyel. A Szövetség Romániát Megmentéséért tömörülés kilenc százalékával nagyjából őrzi szavazóinak részarányát, Victor Ponta és Daniel Constantin Pro Romania Pártja pedig hét százalékával még bekerülne a parlamentbe. A független jelöltek a szavazatok hat százalékát kapnák meg.

A felmérésnek megfelelően viszont az RMDSZ csak négy százalékot érne el, ez ugyan az öt százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt van, ám a felmérések a romániai magyarok érdekképviseleti szervét többször is négy százalékkal mérték, az RMDSZ viszont a választásokon éveket óta 5-7 százalékot ért el.

A Traian Basescu által alapított Népi Mozgalom Pártra három százalék szavazna. A többi pártok a fennmaradó két százaléknyi szavazaton osztoznának.

Természetesen, ha most lennének a parlamenti választások.