banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

WWF-igazgató: nem a medvék kilövése az egyetlen megoldás

Nem a kilövés az egyetlen megoldás, a politikusoknak pedig nem feszültséget kellene szítaniuk, hanem megoldásokat keresniük – nyilatkozta kedden a Maszolnak Csibi Magor. A WWF Románia igazgatója a székelyföldi megyevezetők hétfői bejelentésére reagált, miszerint túlságosan elszaporodtak a medvék, és növelni kell a kilövések számát.

„A civil szervezetek és a tanácselnökök kilencven százalékban ugyanazt mondják: szerintünk is fel kell mérni a vadállományt, de nem a vadászok által észlelt nyomok alapján, hanem DNS-vizsgálattal, például – fogalmazott a Természetvédelmi Világalap románi szervezetének vezetője. – A vadkárokról is egyetértünk: azonnal és teljes mértékben meg kell téríteni azokat.”

Csibi azonban nem mindenben ért egyet a tanácselnökökkel: szerinte nem a medvék levadászása az egyetlen megoldás. Emlékeztetett: egy EU-s direktíva szerint a kilövés az utolsó alternatíva, ezzel szemben a kérdéssel kapcsolatos minisztériumi rendelet szerint viszont a kilövés az egyetlen megoldás.

A WWF-igazgató kiemelte: több mint tíz éve éppen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök mondta, hogy a vadkárok nőnek, de ha egy évtizede ugyanazt a megoldást alkalmazzák – a vadászatot –, és mégsem vezet eredményre, akkor mentalitásváltásra van szükség. „Éppen ezért nem értem, miért nincsenek alternatív megoldások, hiszen ezeknek az embereknek van helyi szinten  döntéshozás, pénz, hatalom a kezükben” – fogalmazott.

Sötétzöldek és világoszöldek

A hétfői sajtótájékoztatón Borboly Csaba „sötétzöld szervezetknek" nevezte az állatvédőket, akik „soha nem beszélnek az emberéletről”. Csibi Magor a Maszolnak úgy fogalmazott, őt különösen zavarja, amikor valaki azt akarja sugallni, hogy számukra kevésbé fontos az emberi élet, mint az állaté. „Minden civil szervezet számára messze a legfontosabb az emberi élet és a civil közösségek jóléte, viszont lehet árnyalni a problémát, és el lehet azon gondolkodni, hogy miért 30 év kell Tusnádfürdőn a medvebiztos kukák elhelyezésére, és miért szórunk szét élelmet az erdőkben” – jelentette ki.

Csibi elmondta, utoljára 2012-ben hallotta a „sötétzöldezést és világoszöldezést” polgármesterek és vadászok részéről, a feszültségkeltés azonban szerinte mindenki veszít. „Én tudom, hogy a politikusok átpasszolják a problémát vagy bűnbakot keresnek, de ez nem oldja meg a problémákat” – fogalmazott. 

A WWF-igazgató rámutatott: közép- és hosszútávon kell gondolkodni, és szét kell nézni a közeli országokban. Míg Romániában 200 ezer eurós a vadkár, addig Magyarországon nyolcmillió eurós, a ragadozók hiányában pedig elszaporodhattak más állatfajok. Ausztriában például 300 ezer szarvast lőnek ki évente nagyragadozók híján – tájékoztatott Csibi Magor.

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?