Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében túlságosan is elszaporodtak a medvék, az állatok emberéleteket is veszélyeztetnek, ezért növelni kellene a kilövések számát – véli a négy megye tanácselnöke, akik a környezetvédelmi minisztériumhoz fordultak segítségért.

A medveprobléma megoldásának szükségességére hívja fel a környezetvédelmi minisztérium figyelmét négy megye tanácsának elnöke. Hétfőn délelőtt Sepsiszentgyörgyön tartott közös sajtótájékoztatót Tamás Sándor háromszéki és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik bejelentették: Péter Ferenc Maros megyei és Adrian Veştea Brassó megyei tanácselnökkel közösen levelet írtak Cristiana Paşca-Palmer miniszternek, amelyben bemutatják a térség medvékkel kapcsolatos problémáit, illetve javaslatokat is megfogalmaznak a kérdés orvoslására.

Tamás Sándor elmondta, több civil szervezet is kifogásolta a környezetvédelmi tárca által elfogadott kilövési kvótákról szóló miniszteri rendelete. A tanácselnököknek „a fülükbe jutott”, hogy az állatvédők 2016 - 2017-re teljesen le szeretnék állítani a medvék kilövését. A politikus szerint azért fontos a megyei tanácselnökök álláspontja, mert szerintük az állatvédők eltorzítják a medvékkel kapcsolatos tényeket.

Háromszéken nőtt a medvetámadások száma

Tamás Sándor szerint a probléma rendezéséhez egyensúlyban kellene tartani az állatok, az emberek és a javak védelmét. Azt kérik a minisztertől, hogy végezzenek reális felmérést a vadállományról, mert Kovászna megyében papíron 650-700 medvét tartanak nyilván, de szakemberek, vadászok a háromszéki medvepopulációt 1300-ra becsülik. Hozzátette: Kovászna megyében az elmúlt időszakban, évente 40-50 medvére adtak kilövési engedélyt, de megítélésük szerint évente 60-70 egyed kilövésére lenne szükség. Ugyanakkor a Környezetvédelmi Hivatal adatai szerint az idei év első felében kétszer több vadkárt jegyeztek, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

A sepsiszentgyörgyi kórház adatai szerint pedig 2013-ban egy háromszéki személy szorult ellátásra medvetámadás következtében, tavalyelőtt két személyt-, tavaly három személyt-, idén az első félévben már két személyt kezeltek a kórházban medvetámadás következtében – részletezte a tanácselnök, aki szerint legtöbb esetben nem az történik, hogy havason találkozik az ember a medvével, hanem az állatok bemennek a faluba. Hozzátette: azt is kérik, a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy reálisan térítsék meg a vadkárokat, mert jelenleg a károsultak fele több éves csúszással kapja meg a kárpótlást.

„Sötétzöld szervezetek”

Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba kifejtette: azért tartották fontosnak tájékoztatni a közvéleményt a medveproblémáról, hogy a lakosság ne csak azoktól kapjon információt, akik a kilövési kvóta ellen tiltakoznak. Hozzátette: megdöbbenve értesült arról, hogy Brüsszelben nem is tudják, hogy az emberek életét is veszélyeztetik a barnamedvék, mivel Románia egyáltalán nem jelenti ezeket az eseteket.

 „A sötétzöld szervezetek soha nem beszélnek az emberéletről” – tette hozzá a Hargita megyei tanácselnök, aki szerint rá kell mutatni, hogy a kártérítés semmit sem ér, ha emberéletről van szó. A vadkárokon túl ugyanis az a baj, hogy sok Hargita megyei településen, 18 óra után nem merik utcára engedni a gyerekeket, vagy nem merik megművelni a földeket, nem mernek kirándulni.

Borboly Csaba szerint a medveproblémáról Románia nem tájékoztatta Brüsszelt, amikor védetté nyilvánították a barnamedvét. Hozzátette: 6500 egyedet jelentettek, amikor megállapították a kilövési kvótákat, de azóta sokkal nagyobb lett a medvepopuláció. Szerinte rossz a medvék számolási módszere is, mivel a nyomokat veszik számba, de ha egy területen több hasonló méretű állat is tartózkodik, azok nyomát egy példánynak könyvelik el. Borboly Csaba szerint tanulmányuk alapján Hargita megyében 2013 óta szinte megduplázódott a medvék száma, hivatalosan 1350 egyedet tartanak nyilván, de valóságban ennek többszöröse lehet.

Tizenkét medvetámadás Hargita megyében

A Hargita megyei tanács elnöke szerint a vadásztársaságok egyetlen bevételi forrása, hogy a nagy trófeáknak számító medvéket kilövetik, de emiatt kialakult egy olyan spirál, ami miatt a medvepopuláción belül leállt a természetes szabályozás, így nem ritkák a hárombocsos anyamedvék sem, illetve a kistestű egyedek leszorulnak a faluba.

Hargita megyében idén szeptemberig 12 medvetámadást jegyeztek, és ezek száma még növekedhet, mert a medvék novemberig készülnek a télre. Borboly Csaba hozzátette: levelükben kérik a környezetvédelmi minisztert, módosítsa a vonatkozó kormányhatározatot és az ágazatot szabályzó törvényt. Azt szeretnék, kerüljön bele az emberi élet védelme is, mert jelenleg csak az anyagi károkat jegyzik. Továbbá tegyék lehetővé azt, hogy a vadkárokat az 112-es ingyenes hívószámon lehessen jelezni, mert jelenleg körülményes a jelentésük.