Újabb népszavazást tartanak Nagyvárad és Váradszentmárton egyesítéséről
Harmadjára is megszerveznék Nagyváradon a megyeszékhely és Váradszentmárton község egyesítéséről szóló referendumot, az erről szóló tanácsi határozatot hosszas vita után hagyta jóvá csütörtöki ülésén az önkormányzati képviselőtestület. Az RDMSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakciója nem támogatta a június 5-i népszavazást.
A helyhatósági választások napján, június 5-én tartják Nagyváradon a megyeszékhely és Váradszentmárton község egyesítéséről szóló, immár harmadik referendumot. Erről csütörtöki ülésen döntött a város önkormányzati képviselőtestülete.
Az RDMSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakciója nem támogatta az újabb népszavazás kiírását, a 14 nemzeti liberális párti (PNL) tanácsos szavazata azonban elégséges volt a határozat elfogadásához. A szociáldemokrata tanácsosok szerették volna, hogy legalább a referendum időpontja ne essen egybe a helyhatósági választásokkal, ezért a július 3-i időpontot javasoltak, azonban a módosítást elutasították.
Ilie Bolojan polgármester nem is titkolta, arra számít, hogy a helyhatósági választások miatt nagyobb lesz a részvételi arány, így a referendumnak meglesz a szükséges érvényességi küszöbe.
Adelina Coste PSD-s tanácsos arra is rákérdezett, véleményezte-e az Állandó Választási Hatóság a népszavazás és a helyhatósági választások egy időben és azonos helyen való megtartását. Bolojan erre azt felelte, hogy ez immár az Országos Választási Iroda hatáskörébe tartozik, amely nem rég jött létre. Hozzátette, kérni fogják a választási iroda véleményezését, a válaszra jövő hét végén számítanak.
RMDSZ-es kétségek a megszervezés körül
Ritli László Csongor, az RMDSZ-frakcióvezetője elmondta, az álláspontjuk nem változott, továbbra is úgy vélik, hogy Nagyváradnak a várossal kapcsolatos, az egyesülésnél fontosabb problémákat kell megoldania. Közlése szerint kételyeik merültek fel a referendum megszervezésével kapcsolatban is.
Emlékeztetett, hogy a referendum-törvény szerint a népszavazás nem lehet ugyanazokban a szavazóhelyiségekben megtartani, mint az ezzel egy időben tartott választásokat, illetve más az órarendje is, népszavazáskor 23 óráig tartanak nyitva a szavazókörzetek. „Emiatt kétséges, hogy ugyanabban a helyiségben lehet megtartani a helyhatósági választást és a népszavazást is, hiszen nem lehet azt megoldani, hogy a szavazóhelyiséget lezárom 21 órakor, de 23 óráig nyitva is tartom” – mondta a frakcióvezető.
Ritli László Csongor szerint nemcsak jogilag „érdekes” ez a helyzet, hanem anyagi vonzata is van, hiszen ha nem lehet egy helyen voksolni, akkor megdől az az érvelés is, hogy csak a szavazólapok kinyomtatása kerül majd pénzbe. Ha külön helyiségben, külön bizottságokkal kell lebonyolítani a népszavazást, akkor egyértelműen nőnek a költségek (a kudarcos tavalyi referendumok megszervezése egyébként összesen 900 ezer lejbe került).
A frakcióvezető végezetül elmondta: érdemes lenne megtudni a szentmártoni lakosság mai véleményét az egyesülésről, miután már a községben is nőttek a helyi adók és illetékek.