Önkormányzati és parlamenti választásokat is tartanak 2016-ben, új törvények szerint Romániában. Idén lejár a főügyészek mandátuma, három új bírát neveznek ki az Alkotmánybíróságba és új vezetője lesz a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM). A Nemzeti Liberális Párt kongresszust tart, és várhatóan jogerős ítéletet mond a bíróság Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök bűnvádi perében. Ezek az év legfontosabb belpolitikai eseményei.

Dacian Cioloș a rendszerváltás utáni Románia harmadik technokrata miniszterelnöke Theodor Stolojan (1991-1992) és Mugur Isărescu (1999-2000) után, aki elsősorban arra kapott megbízást a parlamenttől, hogy szervezze meg a választásokat. Az önkormányzati választásokat idén várhatóan június elején, a parlamentit november végén, december elején tartják. Korábban a parlamentet uraló két nagy párt, a szociáldemokraták (PSD) és a liberálisok (PNL) is felhívta a kormányfő figyelmét: mandátumát kockáztatja, ha nem biztosítja a tisztességes választások feltételeit.

Az önkormányzati választások egyfordulósak lesznek (a szavazatok relatív többségét megszerző jelölt lesz a polgármester), és újdonság, hogy a megyei tanácselnököket idén már nem közvetlenül választják meg. Az is változást jelent a négy évvel ezelőtti megmérettetéshez képest, hogy bármelyik uniós állampolgár jelöltetheti magát, ha teljesíti a törvény többi feltételeit. A parlamentben már létezik egy törvénymódosító javaslat a kétfordulós rendszer bevezetéséről, de ez leghamarabb 2020-ben alkalmazható.

Az önkormányzati választások fontos új előírás az is, hogy a polgármester-, illetve tanácsosjelöltek indításához a pártoknak meg kell szerezniük a választókerületi névjegyzékben szereplő polgárok 1 százalékának a támogatását. A parlament nem fogadta el az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy a választási küszöböt szállítsák le három százalékra, így továbbra is azok a szervezetek juthatnak képviselethez az önkormányzatokban, amelyek megkapják a voksok legalább öt százalékát.

Az új törvény szerint a parlamenti választásokon 308 képviselői és 134 szenátori (összesen 466) mandátumról döntenek idén a szavazók, vagyis a honatyák száma 122-vel csökken a törvényhozói testület jelenlegi létszámához képest. A nem magyar kisebbségeket továbbra is 18 képviselői hely illeti meg, a külföldön élő románok számára négy képviselői és két szenátori mandátumot tartanak fent.

Idén az ország visszatér a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás, arányos választási rendszerhez. A parlamenti küszöb ötszázalékos marad, a regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöb is könnyíti: azok az - országos szinten öt százalék alatt teljesítő - politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát. A két pártból álló választási szövetségek számára a küszöb nyolcszázalékos, a három pártból álló koalícióké kilenc, míg a négy vagy több politikai alakulat összefogásával létrehozott választási szövetségnek az országos szinten leadott voksok tíz százalékát kell megszerezniük.

Változott a párttörvény és a pártfinanszírozási törvény is

Tavaly megváltozott a párttörvény is. E szerint három személy is elegendő a pártalapításhoz. A jogszabály azonban azt is előírja, hogy a helyhatósági választásokon legkevesebb 75 településen, a parlamenti választásokon pedig legkevesebb egy megyében kell önállóan vagy koalícióban jelölteket indítaniuk. Törlik a pártjegyzékből azt a politikai szervezetet, amely ezt a feltételt nem teljesíti. A Digi24 televízió szerint a törvény életbe lépése óta 36 új pártot alapítottak az országban, 26 pedig mindössze három taggal indult.

Módosul a pártfinanszírozási törvény is. E szerint a választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik, a jelöltlistát állító pártok hitelekből megelőlegezett költségeit pedig utólag számolnák el. A jogszabály megszabja a kampányköltségek felső határát, az állandó választási hatóság (AEP) pedig csak azoknak a pártoknak a számlákkal igazolt költségeit számolná el, amelyek megszerezték a voksok legalább 3 százalékát.

A kampányra a pártok kölcsönt vehetnek fel, ezt azonban csak közjegyzői hitelesítéssel tehetik meg. A felvett kölcsön összértéke egy párt esetében nem haladhatja meg az állami költségvetés bevételeinek 0,025 százalékát, egyetlen hitelező pedig nem adhat 500 minimálbérnél nagyobb összeget egy pártnak.

Újdonság idén, hogy a parlamenti választásokon a külföldön élő román állampolgárok levél útján is szavazhatnak. Ehhez azonban előzetes regisztráció szükséges. Regisztrálás után a külföldön élő állampolgárok maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz.