Elfogadta a képviselőház szerdán az új parlamenti választási törvényt, amelynek értelmében Románia - kisebb módosításokkal - visszatér a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás, arányos választási rendszerhez.

A szenátus által már korábban megszavazott jogszabály alapján a képviselőháznak várhatóan 330, a szenátusnak pedig 136 tagja lesz.A képviseleti norma szerint 73 ezer állampolgárra jut egy képviselő, és 168 ezer polgárra egy szenátor. Várhatóan 18 nemzeti kisebbség egy-egy képviselője jut kedvezményesen mandátumhoz, a külföldön szavazó román állampolgárok négy képviselőt és két szenátort küldenek a kétkamarás bukaresti törvényhozásba a számukra megszervezendő 43. választókerületből. Romániának 41 megyéje van, rajtuk kívül Bukarest egy különálló választókerületet alkot.

A külföldön élőknek regisztrálniuk kell

A külföldön állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező állampolgároknak a választás évében - április elsejétől kezdődően a választás dátumának kihirdetéséig - lehetőségük lesz arra, hogy előzetes regisztrációval jelezzék voksolási szándékukat. Ez a külföldi választási körök megszervezését, jobb területi eloszlását szolgálja. Akik nem regisztráltak, azok is leadhatják voksukat, de csak a külképviseleteken.

Külföldön csak lakcímkártyával vagy a román útlevélben szereplő állandó külföldi lakcímmel lehet szavazni, de a román állampolgárok belföldön is már csak az állandó lakhelyüknek megfelelő megyében adhatják le voksukat a parlamenti választáson. A bukaresti belügyminisztérium útlevélosztálya szerint félmillió szavazópolgárnak van állandó külföldi lakhelye, de a külföldön tartózkodó vendégmunkások számát a hatóságok ennek többszörösére, 2-3 millióra becsülik.

Kiskaput kapnak a regionális pártok

A parlamenti küszöb ötszázalékos marad, a regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöb is könnyíti: azok az - országos szinten öt százalék alatt teljesítő - politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát. A két pártból álló választási szövetségek számára a küszöb nyolcszázalékos, a három pártból álló koalícióké kilenc, míg a négy vagy több politikai alakulat összefogásával létrehozott választási szövetségnek az országos szinten leadott voksok tíz  százalékát kell megszerezniük.

RMDSZ: arányosabb és igazságosabb 

 „Az RMDSZ olyan parlamenti választási jogszabályt szorgalmazott mindvégig, amely a magyarság számarányának és súlyának megfelelő képviseletet eredményez a parlamentben is. A szerdán elfogadott parlamenti választási törvény a választók akaratát fogja tükrözni, hiszen a szavazójoggal rendelkező állampolgárok arányos, megyei pártlistás választási rendszerrel küldenek majd képviselőket és szenátorokat a parlamentbe. Ennek értelmében minden szavazatból mandátum lesz, kiszámíthatóbb és igazságosabb parlamenti választási rendszer alapján választunk törvényhozókat” – fogalmazott Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei törvényhozója. Hozzátette: a Szövetség a választási törvény kidolgozása során az arányos, megyei pártlistás rendszerhez való visszatérést támogatta, hiszen sosem értett egyet a többségi választási rendszerrel.

 „A jelenlegi törvény sok szempontból visszatérést jelent a 2008 előtti rendszerhez, hiszen a román politikum is rájött, hogy sikertelen volt az a kísérlet, amely a világon sehol sem létező rendszert hozott létre, amelynek az eredménye a jelenlegi parlament" - nyilatkozta Márton Árpád parlamenti képviselő.

Az új választási törvény sem teszi lehetővé, hogy két magyar párt jusson képviselethez a parlamentben - szögezte le az MTI-nek Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezető-helyettese. Az RMDSZ képviselője szerint az alternatív küszöb a választási szövetségekre nem alkalmazható, azt pedig kizártnak tartja, hogy két egymással versengő magyar politikai alakulat is átlépje az alternatív választási küszöböt.

A törvény hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség. 

Romániában jövő ősszel rendeznek parlamenti választásokat.