Erdély legjei: a gelencei Csoma-kúria
Ismét Háromszékre, a festői Gelencére látogattunk, ahol a Csoma család ősi birtokán jelenleg is újítják a környéken egyedinek számító kúriát. János Tas, a Csoma család leszármazottja, a kúria tulajdonosa vezetett körbe minket.
A Csoma-kúria festői környezetben, a gazdag múltra visszatekintő háromszéki Gelencén található, a Csoma család ősi földjén, melyről az 1500-as évekből fennmaradt kéziratok is tanúskodnak.
A jelenlegi Csoma-kúriát 1911-ben építtette özvegy Csoma Gézáné, leánykori nevén Bodor Ilka, öt lányának: Klárának, Annának, Ilonának, Boriskának és Teodorának.
Az épület klasszicista stílusban készült, különleges, a környéken egyedinek számító félköríves timpanonnal és oszlopos főbejárattal, belső terei pedig korabeli, szögletes, klasszikus formákat hordoznak. Az épület alatt hat hatalmas boltíves pince is található. Tetőszerkezete eredetileg kettős fedéssel épült, amit egy vihar megrongált, így később átépítették.
A birtokot melléképületek, egy téglából és kőből épült gabonatároló és egy többször felújított, de eredeti helyén fennmaradt, többszáz éves kőkerítés övezi, bejáratánál vakolatdíszes kőkapulábakkal, amelyek már a 17. században is álltak.
A Csoma család első ismert őse Csoma Ambrus volt, aki az 1400-as évek végén, 1500-as évek elején élt, és aki már birtokkal rendelkezett Gelencén. Az ő fia Csoma Miklós, aki nemességet nyert, és egy év különbséggel két címeradományt is kapott. Először 1576. szeptember 10-én Marienburgban Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem elismerte Csoma Miklós vitézségét és hű szolgálatát II. János magyar király mellett, különösen a Bekes Gáspár elleni kerelőszentpáli ütközetben. Másodszor 1577. szeptember 6-án a Caternai csatában való részvételéért újabb kiváltságlevelet kapott, melyhez házára adómentesség és címerbővítés is járt.
A család évszázadokon át segítette a helyi közösséget, és biztosított megélhetést a helybelieknek: hatalmas erdőségek és termőföldek megmunkálásával, valamint egykor papirosmalommal, lisztőrlő malommal, fafeldolgozó egységekkel is rendelkeztek. Számos korabeli adat és fotó tanúskodik ezekről, melyek kiállítás formájában megtekinthetők lesznek a felújított kúriában.
Az épület jelenleg az örökösök birtokában van, akik önerőből igyekeznek visszaadni annak régi pompáját. A fennmaradt, történelmi jelentőségű dokumentumok alapján a család történetének feldolgozása jelenleg is folyamatban van. Az épülettel céljuk a közeljövőben az, hogy számos olyan kulturális eseménynek adjon otthont, amelyek ápolják és megőrzik a család, a helyi közösség és a székelység történelmi örökségét, hozzájárulva Gelence és Székelyföld turisztikai értékéhez.
CSAK SAJÁT