Választások Ukrajnában?

Biztos, sokan hallottak már Lindsey Graham (képünkön) dél-karolinai republikánus szenátorról. Ő az, aki Trump elnököt feltétel nélkül támogatta – aztán időnként cserbenhagyta. Aztán megint támogatta. És így tovább. Ez egy ilyen karakter.Lindsey Graham | Fotó: lgraham.senate.gov

Lindsey szenátor most két másik, demokrata szenátor társaságában Zelenszkij elnököt Kijevben meglátogatta és a jövő évben esedékes választások megtartásáról kezdte győzködni őt. Zelenszkij elnök, szemmel láthatóan hitetlenkedve és egyáltalán nem lelkesen, de nem tudott ellenállni az illusztris vendégnek és bejelentette, hogy nincsen ellenére a 2024-es szabad és tiszta választások megtartásának. Ha…

Ha ehhez az ukrán parlament is hozzájárul, és a cehhet a Nyugat fizeti. Az ukrán elnök külön hangsúlyozta, hogy nem hajlandó semennyit a fegyverekre szánt pénzből a választások megtartására átirányítani, fizessék csak azok a költségeket külön pénzből, akik Ukrajnában választásokat akarnak. Az összeg jelentős: békeidőben 135-140 millió euróba kerülnek az ukrán választások, de a háború körülményei között a költségek nyilvánvalóan ennek a többszörösére rúgnak, illetve rúgnának, amennyiben a választásokat megtartanák.

Lindsey Graham szenátor az ukrán választások megtartásának sürgetésében egyenesen költői magasságokba emelkedett. Közleményében többek között azt állítja, hogy nem is tud szebben szimbolikus lépést Ukrajna részéről elképzelni, mint a szabad és tiszta választások megszervezését a háború kellős közepén, mellyel egyrészt az ország az oroszok inváziójának dacosan ellenszegülne, másrészt a demokrácia és a szabadság felkarolását bizonyítaná…

Merész és szép szavak ezek. Olyan ember szavai, aki nem ismeri sem a valóságot, sem a történelmet, de nem is érdekli őt, hogy azokat megismerje. Zelenszkij elnök meg kellett volna neki mondja határozottan, hogy hol él szenátor úr? Esetleg menjünk ki a frontra? Itt akar esetleg mozgóurnás szavazást rendezni? És ha meg is tartanák a választásokat, hol vannak Ukrajna határai? Hol lesznek azok jövő tavasszal? Hol van a sok millió ukrán szavazópolgár? És így tovább. Az ukrán elnök valamelyest ódzkodott, de egyáltalán nem tiltakozott és úgy tett, mintha nem is lenne annyira járhatatlan út az amerikai republikánus szenátor által felvetett javaslat. Jut eszembe, az Egyesült Királyág területén 1940-ben nem dúltak harcok, nem pusztított a háború, de a világ egyik legrégibb és legnagyobb demokráciája mégsem tartotta meg az esedékes parlamenti választásokat, egyszerűen azért, mert háborúban nem lehet azokat megtartani. Még csak az hiányzik, hogy most valamelyik angol lord is csatlakozzon Lindsey szenátorhoz!

Az amerikai republikánus szenátor és az ukrán elnök mindketten pontosan tudják, hogy a Ukrajnában a választásokat jövőre nem lehet megtartani. Zelenszkij elnök azonban nem akarja a Nyugat kedvenc narratíváját, a szabad világ védőbástyájaként szolgáló demokratikus Ukrajna mítoszát elutasító magatartással rombolni, Lindsey Graham pedig nem költői biztatást, de üzenetet hozott: vigyázz, lecserélhető vagy. Jövőre az Egyesült Államokban is szabad és tiszta választások lesznek. Trump újra elnök akar lenni, és Lindsey Graham szenátor Trump embere.

A háború alatt Zelenszkij elnök kitartó hajlíthatatlanságáról számtalanszor tanúbizonyságot tett. Ez a viselkedés impozáns, de adott esetben, ha úgy hozzák az események, nagyon kontraproduktív lehet. Harcolni lehet hajlíthatatlanul, életre-halálra, de tárgyalni csakis hajlékonyan, valamit valamiért, vagyis kompromisszumkészen lehet. A nagy különbség Lindsey szenátor és Zelenszkij elnök helyzete között az, hogy míg az első nyugodtan szavalhat és forgathatja a köpönyegét – ahogy már jónéhányszor megtette – addig Zelenszkij elnök saját hajlíthatatlanságának a fogságában él: neki nem bocsátanának meg semmiféle elhajlást, hiszen  óriási árat fizet a teljes ukrán társadalom.

Minden harc és háború véget ér egyszer. Tűzszünettel, béketárgyalással. Egyezkedéssel. Zelenszkij elnök még akkor sem köthetne békét, ha akarna. A sors fintora – emlékezzünk! – hogy eredetileg elnöki kampányának egyik fő célkitűzése az oroszokkal való békekötés volt. Szerintem akkor valóban komolyan gondolta, és ettől válik igazán tragikus figurává az ukrán elnök, a szó ógörög, drámai értelmében. Aztán nagyon sok minden történt: végül nem, hogy békét nem kötött, de háború lett a dologból, mivel Putin elnök nem az a fajta, aki a végtelenségig bizonytalankodik. Ezt valahogy senki nem kalkulálta be a képletbe.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?