Magyar Péter május közepén hirdette meg az egymillió lépést Budapest és Nagyvárad között, aztán az erdélyi magyarságért, általában a magyar nemzet egységéért gyalogolt tizenegy napot. Számtalan egyetértő-lelkesítő vagy ellenkezőleg, pocskondiázó és becsmérlő sajtóbeszámoló, hír és riport született erről az útról. Nézőpont kérdése, hogy kellemes össznemzeti sétán, nemzetegyesítő zarándoklaton, esetleg nemzettemető szégyenmeneten vett részt a letagadhatatlanul sok résztvevő.

Hagyjuk a felfűtött érzelmeket, inkább hideg fejjel számoljunk. A Google Maps térképén a legrövidebb gyalogúton, melyen Magyar és kísérői is vonultak, 251 kilométeres – és nem a sajtó által emlegetett „körülbelül 300“ km – táv húzódik a Szent István Bazilika és Várad Vára között.  Menjünk tovább: egy átlagos felnőtt lépéshossza 0,7 méter, így ezzel a számmal elosztva a 251 kilométernek megfelelő valamivel több, mint egynegyed millió métert, a zavarba ejtő 358.571 lépésszámot kapjuk! Hogy miért annyira zavarba ejtő ez a szám? Azért, mert az erdélyi magyarságért áldozatosan megtenni kívánt egymillió lépésnek csak egyharmada! Magyar Péter hívei most biztosan felszisszennek, máris látom a kommenteket: „Ahelyett, hogy spekulálnál, csináld utána magad is, ha tudod!” Vagy: „Hogy lehet valaki ennyire kicsinyes és szellemtelen? Egy tett szimbolikus jelentéséről soha nem hallottál, öregem?” Vagy: „Mennyé‘ má‘!... Hagyámá!… Bunkó!” Stb. stb. Természetesen, csak a szolidabb  lehetséges kommenteket írtam ide.

Cseppet sem akarok kicsinyes lenni, esetleg mások érdemeit vagy különösen értünk tett (?) erőfeszítéseit lekicsinyelni, de valljuk be, hogy még a legelvetemültebb nagyvonalúsággal sem lehet 358 ezer lépést egy millióra felkerekíteni. Szép teljesítmény a megtett út, persze – Bravó! – viszont nekem az a szűnni nem akaró vágyam, hogy legyünk sportszerűek a politikában is! Ki tudja azt elképzelni, hogy egy atléta a 400 méteres gátfutás helyett csak 150-et fut, vagy a 200 méteres pillangóúszás helyett csak 70 métert úszik és mégis kvalifikálják, mi több dobogóra kerül! Nem kell senkinek magyarázni, hogy a sportban ez elképzelhetetlen. Tehát, ha valaki egymillió lépést ígér az erdélyi magyarságért, magyarságnak, akkor legyen szíves és tartsa be, ne csak egyharmada annyit sétáljon. Tudom, tudom! Háromszázötvennyolcezerötszázhetvenegy lépést mégsem ígérhet Magyar, az egymillió lépés sokkal meggyőzőbben hangzik, mindenki tudja, hogy így működik a politikai marketing! Egyébként képzeljük el, ha Magyar ígéretéhez híven csakugyan egy milliónyit lépkedett volna! Nem Nagyváradon állt volna meg, de megérkezett volna a Kárpát-kanyarba, ahol Szent László helyett Dózsa György várta volna.

Nekem teljesen mindegy, hogy hányat lépked valaki, aki egy nép vezérének ajánlkozik,  sokkal fontosabb számomra, hogy az illető merre, miért és mit akar lépni? Lépésszámtól függetlenül nem lehet tudni, hogy a lovát ugrató Szent László szobra elé, gyaloglása célegyenesébe beérkező majd ott szónoklatot tartó Magyar Péter mennyire hiteles akkor, amikor az erdélyi, általában a határon túli magyarságról beszél? Nagyon fontos kérdés ez, mert ki tudja mit hoz a jövő, az erdélyi magyarságnak pedig nem mindegy, hogy mennyire őszinték a szándékai? Még, hogy nem a szavazatainkért jött, mint mondja. Hagyjuk. Mind a szavazatainkért jönnek!

Magyar Péter Szent István bazilikától való elindulása már a kezdetektől hitelességi problémát vetett fel, ugyanis mindaddig nem tervezett ilyen nemzeti menetet, míg az aktuális vezér megmagyarázhatatlan baklövésére rá nem kattant, és alaposan ki nem használta azt. És valóban: hogyan lehet egy temetőgyalázó, magyarfaló ember nevét egy apátsági szent helyen egyáltalán a szájára vennie egy késélen billegő választási kampányban?! De legyünk realisták: ilyen ronda a politika, és ettől a rondulástól egyik fél sem mentes.

Hogy Magyar Péter nemzeti (zarándok)babérokra vágyik, engem nem hat meg. Akikre viszont nem neheztelek, azok a kísérői, a névtelen gyalogosok, magyar emberek, akik erőfeszítéseikből nem profitálnak, a nemzeti ügyben őszintén hisznek, ezért útra keltek. Csak nehogy valamelyik Csaba királyfi letérítse a tisztes csillagösvényről őket. És minket is.

(Nyitókép: Magyar Péter Facebook oldala)