Nem Románia az egyetlen NATO-tag, amely kettős felhasználásúnak minősített projektekkel próbálja felturbózni a védelmi kiadásait. Róma Bukarestnél is kirívóbb könyvelési trükkökkel próbálkozik, és ha a taktikája beválik, inspirálhat más, költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamokat.

Olaszország innovatív módszereket keres a védelmi kiadási célok elérésére anélkül, hogy az megterhelné az államháztartást. Georgia Meloni kormánya megváltoztatta számos nagy fontosságú polgári infrastrukturális projekt – például kikötők és vasutak – besorolását annak érdekében, hogy Olaszország összhangban legyen a NATO-kiadások kritériumaival. Ezek a projektek kettős felhasználásúak, és támogathatják a katonai mobilitást – hangsúlyozta a Reutersnek Edoardo Rixi közlekedési miniszterhelyettes.

A múlt havi hágai NATO-csúcson az amerikai elnök követelésére a tagállamok vállalták, hogy 2035-ig a GDP-jük öt százalékát védelmi kiadásokra fordítják. A kötelezettségvállalással kapcsolatban Nicusor Dan román államelnök hangsúlyozta, hogy a teljes ráfordításból mindössze 3,5 százalék menne „tiszta” védelmi kiadásokra, a fennmaradó 1,5 százalékot védelemhez kapcsolódó projektekre, például infrastruktúrára fejlesztésére lehetne fordítani – „olyasmire, amit mindenképpen csinálunk”. Ezzel együtt egyelőre rejtély, hogy a deficitcsökkentéssel elfoglalt bukaresti felelősöknek hogyan sikerül majd teljesíteni a megnövelt kiadási célt, még úgy is, hogy Brüsszel növelte a tagállamok költségvetési mozgásterét.

Az Európai Bizottság februárban bejelentette, hogy 800 milliárd eurónyi védelmi beruházást mozgósítanak, illetve a hiánycél megsértése nélkül lehetővé teszik a védelmi kiadások növelését a tagállamoknak évi 1,5 százalékkal. Elsőként Portugália kérte a mentességi klauzula aktiválását áprilisban. Románia esetében ez nehezebben járható út, figyelembe véve a rendkívül magas deficitet.

Olaszország mozgásterét a rendkívül magas, a GDP 135 százalékának megfelelő államadósság korlátozza. Giorgia Meloni miniszterelnök azt tervezi, hogy 2027-re, a parlamenti választások utánra halasztja a védelmi kiadások emelését, mivel a költségvetés átrendezése nehezen kivitelezhető a jóléti kiadások érintése nélkül. Amúgy a Reuters szerint a római kormány sikeres lobbijának az eredménye, hogy Donald Trump végül elfogadott egy meglehetősen távoli, 2035-ös kiadási célt.

Olasz tisztviselők szerint Meloni olyan, már a költségvetésben szereplő tételeket is elszámol hadi kiadásként, amelyek legjobb esetben is csak laza kapcsolatban állnak a védelemmel. A legkülönfélébb polgári infrastruktúrák szerepelnek a tételek között, például kikötők, hajógyárak, sőt egy Szicíliát a szárazfölddel összekötő, régóta tervezett híd is. Ha beválik a taktika, Róma példáját követhetik más NATO-országok, amelyek aláírták ugyan az 5 százalékos kötelezettségvállalást, de annak teljesítése nehézségekbe ütközik. Spanyolország volt az egyetlen, amely határozottan kijelentette, hogy nem emeli a védelmi kiadásait a Donald Trump által elvárt mértékben.

Jelenleg a 32 tagállam közül kilenc nem teljesítette az előző, 2014-ben megállapított 2 százalékos kiadási célt sem. Románia a költségvetési törvényben 2 százalék fölötti részt különített el a védelemre, de az előző években is előfordult, hogy az előirányzott összegeket nem költötte el maradéktalanul. Ugyanakkor egyes megfigyelők kifogásolták, hogy olyan költéseket is a védelem fejezetben könyveltek el, amelyek csak nagy jóindulattal nevezhetők védelmi kiadásnak. A NATO adatai szerint a bukaresti védelmi minisztérium csupán a költségvetése kevesebb mint harmadát költötte beszerzésekre, a kiadások mintegy 54 százalékát pedig a bérek és az infrastruktúrafejlesztés vitte el. A műveleti költségek a teljes összeg 10,9 százalékát tették ki. Azonban mindent összevetve Románia nem áll rosszul az európai szövetségesek között – főleg akkor, ha a kiadásokat a vásárlóerőt is figyelembe véve elemezzük.

A NATO egészét tekintve az Egyesült Államok vezet nemcsak a védelmi kiadások abszolút összegét, hanem az egy főre eső költést illetően is. A NATO teljes védelmi kiadása 1362 milliárd euró volt tavaly, amihez az Egyesült Államok egymaga 894 milliárddal járult hozzá. Az egy főre jutó átlagos kiadás 1394 euró volt a 32 tagállamban, de az USA hozzájárulása nélkül mindössze 733 euró lett volna. Az egy főre jutó védelmi kiadás Romániában 419 euró volt 2024-ben, amivel hazánk a NATO-tagok utolsó harmadának elején helyezkedett el.

Vásárlóerő-paritáson számolva az egyes országok hozzájárulását, némiképp árnyaltabb kép bontakozik ki. Az Egyesült Államok továbbra is az első helyen áll 2641 euróval, de jelentősen csökken a különbség a második helyen álló Norvégiával (2083) szemben. Románia ebben a számításban felkerül a középmezőnybe 994 eurós egy főre jutó kiadással. Az országok vásárlóerejét figyelembe véve méretén felül teljesít Lengyelország, illetve a balti államok is, megelőzve olyan nagy, alapító NATO-országokat, mint Franciaország, az Egyesült Királyság vagy Németország.