Meglepődött Ligia Deca oktatási miniszter, hogy az idei végzősök közül hányan nem érettségiznek. 32 ezer 12. osztályt kijárt fiatal nem jelentkezett a hétfőn kezdődött érettségi vizsgán. Az adat azért is aggasztó, mert csak elmélyíti azt a válságot, ami az iskolaelhagyás jelensége okoz a romániai társadalomban. A múlt héten tartott képességfelmérő vizsgáról is több mint 15 ezer nyolcadikot végzett hiányzott, ők be sem iratkoztak a megmérettetésre.

A politikai érdekszférák befolyása alatt senyvedő román sajtó a távolmaradást a pedagógusok három hétig tartó általános sztrájkjával magyarázta. Mintha csak azért nem jelentkeztek volna továbbtanulni a nebulók, mert nem érezték magukat kellően felkészülve erre. Ezért sokan újabb pótképességvizsgát, két pótérettségi vizsgát követeltek a nyárra-őszre.

Az oktatási tárca liberális vezetője, Ligia Deca szerint a sztrájk nem befolyásolta a diákok felkészülését. A miniszter úgy nyilatkozott, hogy a pedagógusok munkabeszüntetéséig a végzősök már átvették a tananyagot, ráadásul az oktatók nagy része a sztrájk ideje alatt is tartott ismétlő felkészítőket, támogatta diákjainak a vizsgákra való felkészülésüket. Ebben van is igazság meg nincs is. Bizonyára volt, aki a sztrájk ideje alatt, ingyen is megtartotta a vizsgatantárgyakból az óráit, ám nem mindenki jutott el a vizsgaanyag végéig.

Abban mindenképpen igaza van a volt elnöki tanácsadónak, aki a Képzett Románia projektet is kidolgozta, hogy ki kell vizsgálni, mi a mértéktelen iskolaelhagyás oka.

„Ha szociális okai vannak, szociális intézkedésekkel kell közbelépni, ha speciális oktatási szükségletekről van szó, azokra fogunk összpontosítani” – mondta Ligia Deca.

Csakhogy falábon borogatás lenne újabb bizottságokat létrehozni, újabb szociális projekteket meghirdetni, újabb vouchereket megígérni, míg a falun lakó középiskolások ingázási költségének megtérítése is akadozik.

Az iskolaelhagyásnak a sok helyen létező nyomoron kívül, sok esetben vele együtt ható oka van: a fiatalok és szüleik nem látják az oktatás hasznát. A tanult fiataloknak – néhány divatszakma művelőinek kivételével – akkora esélyük sincs az ígéretes életpályára, mint egy németországi spárgaszedőnek. Az az érzésem, hogy a kormány úgy szabja, úgy toldja-foldja az oktatás hálóját, hogy az iskolákból egyre több külföldi vendégmunkás kerüljön ki. Azért is, mert azt a hamis következtetést vonta le, hogy ha Románia GDP-jének jelentős százaléka a külföldi vendégmunkások által hazaküldött valutából állt össze, ez mindig így is lesz.

Miközben az iskolák teljesítménye – a pedagógusok hibáján kívül – egyre gyatrább, az iskolák vezetősége igyekszik kozmetikázni az eredményeket. Mint például abban a székelyföldi iskolában, ahol az esélytelennek tartott végzősöket érettségire jelentkezni sem engedik azért, hogy felsrófolják a sikeresen érettségizők arányát. Ezért sokan a 12. osztály elvégzése után azonnal Nyugatra szegődnek kétkezi munkásnak.

Ilyen impulzusok hatására látják indokolatlannak a továbbtanulást a fiatalok, s ez nem is lesz másként, amíg nem sikerül érvényt szerezni a tudás hatalom szemléletnek.

Addig a „meg kell vizsgálnunk, miért nem jelentkeznek képességvizsgára, érettségire a végzős diákjaink” szerű hozzáállás csak látszatintézkedés. Nemcsak a sikeresen érettségizők aránya, hanem azok száma a fontos mutató, még ha kénytelenek lennénk beismerni azt a jövő heti, de már ma valószínűsíthető adatot, hogy a vizsgázók közel fele is éretlennek bizonyult.

Akárcsak az a politikus, aki meglepődik azon, amit mindenki tud, ami evidencia. 

(Nyitókép: Adobe Stock)