Donald Trump tud valamit az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalások háttérfolyamatairól, visszafogottság nélkül is utalt arra, hogy már most tudja, hogyan fog lezárulni az orosz–ukrán háború: pontosan úgy, ahogyan azt Henry Kissinger előre látta. Ukrajnának nagyon súlyos árat kell fizetnie ahhoz, hogy békeszerződést vagy akár csak fegyverszünetet is kössön Oroszországgal – jelezte az USA elnöke. Ukrajnának le kell mondania nemzeti területének egy részéről…

A hírszerzési források arról szólnak, hogy a kilenc hónap után újrakezdett tárgyalások egy olyan térképre fókuszálva kezdődtek el, amely szerint Ukrajna területének egyötöde az Orosz Föderációhoz kerülne. És ez még lehet, csak a kezdet, mivel a Kreml étvágya az elmúlt napokban megnőtt, pontosabban attól a pillanattól kezdve, hogy hírek érkeztek azokról az európai államokról, amelyek azt állítják, hogy már nincs pénzük Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatására. Összesen 114 000 négyzetkilométernyi területről van szó, ami kétszer akkora, mint Belgium területe. A Donbaszon kívül olyan területekről szó, amelyek lehetővé tennék az Azovi-tenger teljes partvonalának ellenőrzését, valamint jelentősen megerősítenék az orosz jelenlétet a Fekete-tengernél, kialakítva a régóta áhított területi folytonosságot a Krím-félszigettel, amelyet Oroszország már 2014-ben annektált.

A háború ebben a rendkívül kellemetlen helyzetében Trump a „területet cserébe a békéért” elven kezdett rugózni. A geopolitikai alapelv alkalmazása az izraeli–arab hatnapos háború utáni rendezés lehetőségeként merült fel. Ezt a megoldást az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1967. november 22-én elfogadott 242. számú határozat fogalmazta meg: az izraeli hadseregnek vissza kellett vonulnia a konfliktus során elfoglalt területekről, cserében Izrael szuverenitása elismerést nyert. Az elv gyakorlati alkalmazása tette lehetővé az 1967-es izraeli–egyiptomi békeszerződés aláírását, amikor Izrael teljes egészében visszaadta Egyiptomnak a Sínai-félszigetet, valamint az 1993-as oslói megállapodások aláírását, amelyek előírták a Gázára és Ciszjordániára vonatkozó területi hatáskörök fokozatos átengedését a Palesztin Hatóságnak, a kölcsönös elismerés és a „kétállami megoldás” későbbi megvalósítására vonatkozó ígéret fejében.

Most, 2026-ban nem a támadást indító Oroszországnak, hanem a megtámadott Ukrajnának kellene visszavonulnia. Talán az uniós csatlakozás ígéretének fejében. Amit azonban nem a békehéja Trump, hanem a tárgyalásokról kizárt EU-s vezetők kínálhatnának fel.

Sikeres lehet ez a béketerv? Nem – állította Zelenskij több alkalommal is, hivatkozva katonái néhány részsikerére (főként a Donbaszban), valamint az ukrán alkotmány azon rendelkezésére, amely szerint a nemzeti terület oszthatatlan, s népszavazás szervezése nélkül nem lehetséges nagy kiterjedésű területátadás. Az Ukrajnára nehezedő gazdasági nyomás azonban elegendő lehet, hogy megváltoztassa Zelenskij álláspontját. Amihez az is hozzájárulhat, ha Elon Musk letekeri műholdjainak teljesítményét, amit már egyszer megtett.

Abu-Dzabiban még nem sikerült dűlőre vinni a békét.

Ukrajna deeszkalációt és a harcok leállítását sürgette, konkrétan felvetve az energetikai infrastruktúrát érintő kölcsönös fegyvernyugvást és a fekete-tengeri tűzszünetet is. Oroszország továbbra sem fogadta el az azonnali általános fegyvernyugvást. A területi kérdés maradt az egyik legnagyobb akadály. Moszkva és Kijev álláspontja továbbra is távol áll egymástól. Ukrajna olyan háború utáni rendszert akar, amely megakadályozza egy újabb orosz támadás lehetőségét. Kijev legalább tíz évre szóló külső finanszírozást szeretne egy mintegy 800 ezer fős hadsereg fenntartásához.

Washington jelezte, hogy szélesebb európai biztonsági megállapodást is szeretne. Az amerikai fél nem pusztán az ukrajnai háború lezárásáról tárgyal, hanem egy új, hosszabb távú európai biztonsági keret kialakításáról is. Kushner szerint olyan rendszerre lenne szükség, amely tartós biztonságot teremtene Ukrajna, Oroszország és Európa között.

Egybehangzó vélemény, hogy ha Ukrajnát területi engedményekre kényszerítik, az hatalmas győzelmet jelent a Kreml stratégái számára.

De ki nyerhet a legtöbbet a békével? Azok az ukrán állampolgárságú ukrán, magyar, román vagy orosz állampolgárságú férfiak, apák, akiket nem mészárolnak le a harctereken, azok az gyerekek, feleségek, anyák, akik megölelhetik majd apjukat, férjüket, fiaikat. Akikről csak ritkán szólnak a hírek, a geopolitikai elemzések.

(Nyitókép forrása: kiszo.net)