A vidéki középiskolai könyvtáros nőből lett belügyminiszterük igyekszik férfiasan keményre venni a Dragnea akaratából ráosztott szerepet, és azon van, hogy a rendőrség és a csendőrség egyre nagyobb hatalmat kapjon (amivel persze, az ő hatalma is növekedne). Mert, hogy véleménye szerint, a szegény rendőrök, csendőrök teljesen kiszolgáltatottjai a vad civileknek. Mert közöttük ugye, manapság még akadnak olyanok, mint az a bukaresti történelem tanár, akik méltatlankodnak, sőt, szitkozódnak is, ha hajnalok hajnalán a rendőrség, a kábítószercsempészeken rajtaütő rendőrök nyugati krimifilmjeiből ellesett mintájára, vadul üvöltözve rájuk töri az ajtót, és földre nyomja őket. És miután kiderül, hogy félreértés történt, rossz címre mentek, bocsánatkérés nélkül távoznak. Az ajtót azonban sértődöttségükben már nem tudták bevágni maguk mögött, mert azt ugye, korábban betörték. Amikor pedig a holtra rémisztett szerencsétlen történelem tanár magához térve kifakad, akkor a védtelen rendőrség még fel is jelentette őt, mivel durva szavakat használva, megsértette az oly érzékeny hivatalos közeget.

Két nappal a fenti esetet követően, a végtelenül sebezhető rendőrség három ártatlan tagja egyszerűen földre tepert, a rendőrautóra fektetett, szemébe, arcába sprayt fújt és megbilincselt egy járókelőt, aki pár méterre a gyalogos átkelőtől kelt át az úttesten. A szegény rendőrök ugyanis úgy vélték, hogy a lerohant ember túlságosan későn kotorta elő személyi igazolványát, és szándékos időhúzása közben ki tudja, milyen fondorlatos gondolatokat forgathatott fejében a kiszolgáltatott három rendőr ellen, hát ezért kellett vasra verni, hadd tanuljon… Mert hát ugye, ha ártatlan lenne, akkor nem üvöltözött volna, hogy nem kap levegőt, mert asztmás. He-he, ezt bárki mondhatja, mégiscsak felháborító, hogy ilyen hülyének nézi a rendőröket a civilbagázs! Na, majd az őrsön meglevegőztetik az agresszív civilt.

Aztán szintén a napokban vittek véghez újabb hőstettet a derék, de a civilek által hátrányos helyzetbe kényszerített rendőrök: megbüntettek egy süketnémát, aki jelszavakat skandált a szociáldemokraták ellen. A kormánykoalíció elleni skandálókat átlagosan 500 lejre bírságolták – őt ennek négyszeresére, 2000 lejre büntették. Feltehetően azért, mert még süketnémán is képes volt jelszavakat skandálni a kormánypárt ellen. Ezt a megátalkodottságot!

Nem sokkal korábban Kolozsváron egy mentálisan zavart férfira róttak ki bírságot, mivel egy kukában talált CD-lemezeket árult az ószeren. Családtagjai hiába állították, hogy a férfi születése óta elmebeteg, amit hivatalos papírral is igazolni tudnak, a törvényt mindig is a legapróbb részletekig tiszteletben tartó rendőrök nem ismertek kegyelmet, hiszen az tagadhatatlan volt, hogy a „zugárus” nem rendelkezett a kukából előkotort CD-lemezek árusításához szükséges engedéllyel, a CD-ken pedig nem volt rajta a törvényességet igazoló hologram sem. Mi több, a zugárusnál a rendőrök két egész lejt találtak, nyilván ezt is elkobozták. Mert így igaz: alulról kell megbontani a korrupció irdatlan piramisát!

Más: a rendőrök megbüntettek egy autóst, aki 105 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott át egy településen. Tökéletesen igazuk volt, ezt – az autóson kívül – a rendőrséget szüntelenül bántalmazó civilek is elismerték. Az autós viszont fellebbezett, csakhogy a bírósági ítéletet be sem várva, fogta magát és elhalálozott (ez jól jellemzi a bíróságok munkaütemét is). A bürokrácia azonban kifogástalanul működik Romániában: a bírák visszaadták a hajtási jogosítványt az elhunyt autósnak, a rendőrség pedig, igazának teljes tudatában – természetesen fellebbezett…

Újabb történet. 800 lejre büntettek egy rossz helyen parkoló autóst. Szintén nagyon helyesen: aki rossz helyen parkol, az fizessen. Csakhogy az önmagát ártatlannak mondó autós a jegyzőkönyv kiállítása után azt találta mondani a rendőrnek, hogy így segítse majd Isten őt is. A rendőr nyomban beperelte „sértő kifejezés” használatáért, a bíróság pedig igazat adott védtelen közegnek. A büntetésből ugyan lefaragott valamit, és azt is elismerte, hogy ha a mondat nem is bizonyult igazán sértőnek, az volt viszont a hangnem, amelyet az autós használt.

Az már nagy kérdés, hogy honnan tudta a bíró, milyen hangnemet használt az autós, az ítéletből viszont arra lehet következtetni, hogy kizárólag a rendőr véleményét vette figyelembe, ami viszont már veszélyesnek is tűnhet. Mert mi történik, ha holnap, mondjuk, jó napot kívánok a rendőrnek, és az beperel, hogy mindezt gúnyosan mondtam. A bíró pedig neki hisz.

És végül még egy eset. Egy rendőr agyonlőtt egy huszonhat éves fiatalt, mert felfüggesztett hajtási jogosítvánnyal vezetett. Igaz, korábban további közlekedési kihágásokkal is megvádolták. A fiatal – aki egyébként a Vaslui megyei forgalmi rendőrség volt főnökének fia – megpróbált elmenekülni, ekkor dörrent el a halálos lövés. A hivatalos megindoklás szerint a rendőr véletlenül húzta meg a ravaszt. Hát ha így áll a helyzet, akkor megkérném a hivatalos szerveket, tessenek talán elmagyarázni a rendőröknek, hogy a kibiztosított pisztoly ravaszán tartott hüvelykujj behajlítása nyomán elsül a fegyver, a védtelen rendőr tehát nagyon figyeljen a ravaszon tartott hüvelykujjára. Mert az már több mint elkeserítő, ha a rendőrök kezében csak úgy, véletlenszerűen elsülnek a pisztolyok.

No, hát nem haláli mindaz, amit a kiszolgáltatott rendőrök véghezvisznek? A szó átvitt és – sajnos – szoros értelmében is.