Ady András: Melléfogás, kifogás

Ostobaság lenne azt mondani, hogy Amerika vagy a koalíciója szándékosan segítette az ISIS-t azzal, hogy megtámadta a Deir ez-Zór-beli repülőteret védelmező Turdah magaslatláncot, rajta a szír állással. Ha ad absurdum Washington neki is megy nyíltan a szír erőknek, miért tenné ezt épp itt, egy olyan protokalifátus régióban, mint a rakkai táj? Különösen ha ez oroszos nyereséghez vezethet; ne feledjük, hogy Északnyugat-Szíriának már most Moszkvás jövője lenne egy Aszad utáni képletben. Az orosz vagdalkozás tehát, miszerint Washington segítette a kalifátust, a leggyengébb, amit valaha felböfögött az orosz harci diplomácia, arról nem beszélve, hogy az ausztrál koalíciós gépek ráirányítása egy szíriai állásra még nehezebb.

Azóta sem egyértelmű: reguláris szír állás volt ez, vagy csak amolyan vazallus-erőd? Harmincezer láb magasságból nehéz disztingválni, akkor is, ha jószerével okos bombákkal dobálóznak. A szőnyegbombázás kollaterális áldozatainak, pontatlanságának a nagyvonalú bevállalása inkább orosz szokás volt eddig is. Igaz, ők buta bombákat szórtak, nem bíbelődve a precíziós csapásmérések veszélyeivel, az esetleges légvédelem hatékonyságával.

Ha Szíria egészére nem is jellemző, de ez-Zórra igen, hogy sem Amerika, sem a koalíció nem igazán avatkozott be az itteni rezsimhű és ISIS-egységek csatározásaiba – miért tették volna most? A CENTCOM (US Központi Parancsnokság) csúsztatása lenne, hogy ez a támadás is gondosan előkészített ISIS-ellenes csapás volt, ott, ahol már sor került ilyesmire? Lehet, hogy a régióban volt hasonló akció, de a turdahi bázis ismert volt, hónapok óta működött és szíriaiakkal teli. A CENTCOM egy olyan ISIS-periódusra utal, amikor az állás épp gazdát cserélt, s a csapások felemlegetése erre vonatkozott? Akkor baj van a hírszerzéssel, a helyszíni informátorokkal, ugyanis a bázis igazán kalifátuskézen január-februárban volt, március után mindenképp ismét szíriai legénység tartózkodott ott.

Innen kezdve az egész akció egy csődhalmaz, ami háborúban megtörténik, és nem is lenne az első, lásd az októberi véletlen amerikai csapásmérést az afganisztáni, kunduzi kórház ellen. Kellene ide egy kis alázat, az elkövetési hibahajlam beismerése, s visszalépve a belgrádi kínai követség bombázásáig (1999), a drónhadviselési hibákig kellene az amerikai hallgatás és ködösítés leépítése. Közben pedig a területi hírszerzést, a jó informátorláncot, a szövetségesek közötti valósidejű információcserét kellene isteníteni.

Az oroszokkal való információcsere egy mese, ők úgyis attól rettegtek, hogy ha a helyszíni béke meghalad hét napot, úgy élesben kellene menjen a két hadsereg tudáscseréje, együttműködése. Az USA és a koalíció melléfogása hihetetlen segítséget jelentett abban, hogy Moszkvának ismét ne kelljen még véletlenül se betartania semmit, ami hosszú távon árthat Aszadnak. Amúgy ha oroszok, vagy aszadisták orosz irányítással segélyszállítmányt lőnek, akkor oly mindegy, hogy e háborús bűncselekményről ki mit akar elhitetni: itt egy az értelme bármi fegyvernyugvásnak s arra lőttek: életet segélyezni. 

Fotó: 4cdn.hu

Kimaradt?