Rostás-Péter István: Ha a tányérsapka alól kilóg a lóláb...

... akkor sem a lovasrendőrségről van szó, mert Kolozsváron egyszerűen nincs ilyen. (Nem is tudna mit kezdeni ebben a közlekedési infernóban.) Van viszont vizsla és figyelmes testület, amelynek kerek egy hónapba telt, hogy kiderítse: nem volt úszítás, tiltott jelképekkel űzött propaganda az augusztus 16-i Beatrice-koncerten a Kolozsvári Magyar Napokon.

Érteni vélem a lankadt munkamenetet, az „üggyel” mindössze egy rendőr és egy ügyész foglalkozott. Amíg bekérték a videofelvételeket, amíg lefordították, amíg ellenfordítót alkalmaztak, hogy biztosak legyenek, nehogy egy nüansz is elvesszen az együttes XX. század című dalának szövegéből, amíg megint újranézték lassítóval és kinagyítva, egyszóval alapos munkára időt kell szánni.

A hangulatot keltő akkori hírt lehozó és megtoldó helyi, és nemcsak lokális román sajtóorgánumok sem fognak kapkodni, hogy szétkürtöljék a vizsgálat eredményét. De nem siet a köztévé Etikai Bizottsága sem, merthogy a dolog onnan pattant ki, abból a szakmailag kifogásolható és botrányosan kezelt úgynevezett riportból, amelyet a kolozsvári tévé külsős munkatársa „jegyzett”.

A történetnek ugyanis két, látszólag össze nem függő szakasza van: 1. a terepen rögzített és a stúdióban összevágott anyag és 2. az adáskész riport „utóélete” (ahogyan a kolozsvári román szerkesztőség vezetője nem engedte sugározni, de mégis elkerült Bukarestbe, ahol a főcsatornán, immár megcsonkítva – a Magyar Napok főszervezőjének véleményét kiiktatva – került mégis híradóba az egyébként is torzító fércmunka).

A etikai grémium azzal indokolhatja a halogatást, hogy bevárta a rendőrségi vizsgálatot, de most vélhetően rákapcsol ezerrel. Hogy aztán újabb egy hónapon belül moghozza döntését. Akkor már az érintetteken kívül – a választási kampány hevében – ugyan ki fog emlékezni arra, mi is történt Nagy Feróéknak a kolozsvári főtéren bemutatott produkciója ürügyén.

A történetnek legalább három konzekvenciája van: a. ráfér a belügyre az állománybővítés (nemrég épp ötezer állást hirdetett meg a szaktárca), b. a sajtónak nem árt, ha szembesül azzal, hogy milyen veszélyes eszközzé válik, ha ennyire durván manipulálni próbálják, és talán leginkább a c., mely szerint a Kolozsvári Magyar Napok hét év alatt olyan szolid és mértékadó jelenséggé intézményesült, hogy az ilyen nemtelen provokációk aligha vehetik el a szervezők és résztvevők kedvét attól, hogy jövő augusztusban újra átérezhessük: a mienk is ez a város. 

Kimaradt?