Már felidéztem rovatunkban, most ismét felelevenedik bennem az emlék. Két évvel a szeptember 11-i terrortámadás után ültünk be a New York-i Remote Loungba egy Millerre. Nem az amerikai hagyományos sörital kedvéért, hanem azért, mert a bár különleges élményt kínált: a leselkedés lehetőségét. A vendégek botkormánnyal irányítható kamerákkal figyelhették, hallgathatták le egymást. A Remote Loung tulajdonosa, Kevin Centanni a bár népszerűségének titkát firtató kérdésünkre elmondta: ebben a kukkolásban az az izgalmas, hogy amikor a vendégek rájönnek, hogy figyelik őket, elemzik gesztusaikat, kihallgatják beszélgetéseiket, akkor rádöbbennek arra, hogy a magánszféra a XXI. században beszűkült – és félelem járja át őket. Ha viszont ők kémkednek más vendégek után, megérzik a hatalmat, amellyel rendelkezhetnek embertársaik titkai, élete fölött.

Ez a régi emlék jutott eszembe ismét ezen a héten – kétszer is. Először, amikor a Romániai Bírák Országos Szövetségének figyelmen kívül nem hagyható véleményét olvastam, miszerint Románia nem nevezhető jogállamnak, mert minálunk a titkosszolgálatokat is bevonják az állami tisztségviselők és igazságszolgáltatási vezetők kinevezésébe. A bírák azok után fogalmaztak ilyen keményen, miután az ország volt elnöke, Traian Bãsescu és volt miniszterelnöke, Cãlin Popescu Tãriceanu is azzal vádolta a Román Hírszerző Szolgálatot és a vele a jelek szerint szorosan együttműködő Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy az igazságszolgáltatást politikai célokra használják fel, a kényelmetlen politikai ellenfeleket igyekeznek lejáratni, félreállítani.

Míg Cãlin Popescu Tãriceanu saját bőrén tapasztalhatta meg, hogyan örölnek (fel) az igazságszolgáltatás malmai – s ezért a vádjai akár önigazolásnak is tűnhetnek –, addig Traian Bãsescu igencsak keserűen állapíthatta meg, Románia maffia-állammá változott, amelyben a RHSZ és a KÜ minden civil ellenőrzés alól (f)elszabadult. Annál keserűbb lehet ez a beismerés, mivel mindez Traian Bãsescu tízéves elnökségének legszembetűnőbb hozománya. Mert eredménynek nem nevezném.

A másik hír, amely eszembe juttatta a New York-i Remote Loungot, no meg Orwell 1984-ét az volt amelyből arról értesültünk, hogy a Román Hírszerző Szolgálat uniós támogatást kapott a polgárok tömeges megfigyelését lehetővé tevő informatikai rendszer kiépítéséhez.

A román Helsinki Bizottság az Európai Bizottsághoz és a bukaresti kormányhoz fordult, aggályait fejezte ki amiatt, hogy az RHSZ 25 millió eurós támogatást nyert el az informatikai rendszerek összehangolását és megerősítését célzó SII Analytics projektre. A terv a teljes lakosságot folyamatosan megfigyelés alatt tartó Nagy Testvér létrehívását segíti elő. Az Helsinki Bizottság szerint a titkosszolgálatok így hozzáférhetnek az összekapcsolt adatbázisokhoz, a polgárok személyes adatait kezelő integrált alrendszerekhez anélkül, hogy az emberi jogok védelmében, a személyi adatok felhasználásban léteznének törvényes korlátozások.

A különböző hivatalok adatai alapján az állambiztonsági szerveknek lehetőségük lesz az állampolgárokról „dossziékat” készíteni, amelyet kiegészítve például a Facebook-oldalakkal „egyéni profilokat” gyárthatnak, és bármilyen célra felhasználhatnak.

Az SII Analytics projektet ellenző civil szervezetek azt is furcsának találják, hogy az RHSZ pályázatát idén június 9-én nyújtották be, egy nappal a pályázatfelhívás nyilvánosságra kerülése után, és nagyon hamar jóváhagyták, annak ellenére, hogy több helyen is sérti a magánélethez és a személyi adatok védelmét szolgáló európai jogi  normákat. Mi több – vélekedik a Helsinki Bizottság – a tervbe foglalt „arcfelismerés” vagy a „beszélgetések lehallgatása” azt jelzi, hogy a ki nem mondott cél tulajdonképpen a teljes lakosság általános megfigyelése – állítják az aláírók.

A Big Brother típusú törvényeket nem lenne szabad egyik napról a másikra meghozni. Kétségtelen, hogy jól meghatározott és ellenőrizhető feltételek mellett a titkosszolgálatoknak hozzá kell férniük elektronikus adatainkhoz, ez a hatékony korrupció- és terrorellenes fellépés feltétele. De ez nem azt jelentheti azt, hogy mindenkit eleve gyanúsként kezelhetnek és állandó megfigyelés alatt tartanak.

Mert, ha így van akkor Románia is hatalmas Remote Loung lesz, ahol sokan rájönnek, hogy figyelik őket, hogy avatatlanok elemzik gesztusaikat, kihallgatják beszélgetéseiket, rádöbbennek arra, hogy a magánszféra a XXI. században beszűkült – és félelem járja át őket.

A megfigyelők pedig ismét úgy érezhetik, hatalmuk dicstelen kommunista elődeikhez képest fikarcnyit sem csökkent. Sőt!

Fotó: rottosecurity.hu