Ady András: A medinai csapás

Szaúd-Arábia, Medina (az iszlám vallás – Mekka után – második legfontosabb városa): a próféta mecsetje, benne Mohamed sírhelyével, amelyet jószerével halandó alig láthat, a mecset mellett egy parkoló (mondják, a biztonsági szolgálat helye) – itt robbantotta fel magát június negyedikén egy öngyilkos merénylő. Mi itt a „zavaró”, azt leszámítva, hogy ez az ország, amely elméletben a legsikeresebben lépett fel a honi terrorizmusával szemben, ő az, akinek – bevallása szerint – már egy évtizede nem rettegnie az al-Kaidától? Mi zavaros ebben a képben, amibe belefér, hogy a világ egyik legnagyobb lendülettel rendelkező átnevelési programját működtetik, de ahol valójában csak hónapokkal ezelőtt végezték ki Faris al-Zahranit, a „felszámolt” al-Kaida egyik prominens vezetőjét, akit az átnevelési programban résztvevő imámok sem tudtak meggyőzni világnézetének helytelenségéről, s aki semmiképp se akart semmiféle legális kapcsolatot fenntartani az állammal, amely Amerika szolgája?

Lehet, hogy a kémelhárító szervek sikere az, hogy Szaúd-Arábiában egyelőre „csak” a magányos farkas merénylők számíthatnak akciólehetőségre, a kettő-három embernél nagyobb sejtek lebuknak – tán ez utalt arra, hogy a medinai merényletnél is a DAESH (ISIS) volt a megrendelő?

Jeddah és Quatif, és Medina, de a múlt évben szintén ISIS-kontóra történt tizenöt magányos merénylet, 2011 után „csak” háromezer állampolgár ment Szíriába harcolni, de hétszáz hazatért, s a lakosságnak körülbelül öt százaléka támogatja az ISIS-t: és legfőképp azért, mert az harcol Iránnal!

Eddig elképzelhetetlen volt, hogy a muszlim világnak e hitpólusán merényletet hajtsanak végre pont a mindenható titkossrendőrség, a Mabaahith miatt, amely mindent és mindenkit lehallgat, amely telefonvonalat tart fenn bárkinek, aki csak jelenteni akar, amely mögött ott a rendszer, amely a terroristákra ugyanazon saría-szerű metódusokból (ld. lefejezés) alkalmaz, amelyekből szép számmal található az ISIS-nél is.

Szaúd-Arábia harcol a terrorizmus ellen úgy en général és az ISIS ellen kimondottan, de hát ez volt az édes hazája bin-Ladennek, ez a tizenöt embernek a tizenkilencből, akik a 9/11-es eltérítéseket végezték, és ez ad továbbra otthont a szalafi-wahhabi ideológiának, amely még a DAESH számára is félig-meddig elfogadható.

Nem baj, Rijád majd továbbra is khawarijnek (deviánsnak) nevezi az ellent, az meg kafirnak (hitehagyottnak) Rijádot, ha nem hagyják az egészet azokra a szaúdiakra, akik könnyedén hitetlennek titulálják a sajátjaikat is. De mindehhez nincs szükség arra, hogy a protokalifátus lépjen, léphetnek ellene páran Jemenből is.

Itt is egyszerű a dolog: 2014-ben Rijád Amerika mellett támadott ISIS célpontokat Washington anti-ISIS koalíciójának fontos elemeként. Aztán leállt, amikor Jemenbe ment pacifizálni, hogy legalább deklaratívan felvegye újra a kalifátus elleni harcot, amint bin-Salman koronaherceg bejelentette a szunni-államok terrorellenes koalícióját.

Tán valahol a folyamat vagy a folyamatok egyikének végén ez a medinai eset is hozzájárul ahhoz, hogy Rijád „hazatérjen”, tovább csökkentve a biztonsági kockázati tényezőket, amelyek egy részének éppen önmaga tette ki magát.

Kimaradt?