Traian Băsescu számítása – legalább is a parlament esetében – sehogyan sem akar bejönni. Bár jómaga egykamarás, maximum 300 helyes törvényhozási testületet szeretne, a parlament nem hogy „karcsúsodna", de a választások után még inkább megnőhet. Ez a képlet valósulna meg akkor, ha például egy párt, vagy egy pártszövetség nyerne meg ötven százalékosnál magasabb szavazati arányban valamely megyét – ami, bizony, valószínű. Hogy a megye politikailag ne legyen teljesen egyszínű, a törvény értelmében más pártok is helyet kaphatnak majd a törvényhozásban, a szavazatok újraelosztása nyomán. Tesztek alapján ez esetben a honatyák száma elérhetné akár az ötszázhúszat is, mivel a nagy pártok uszályába akaszkodott jelentéktelen pártocskák is bejuthatnának a törvényhozásba.

Minderre az első jelet 2000-ben adta meg a Társadalmi Demokrácia Pártja: ő Alexandru Athanasiu Romániai Szociáldemokrata Pártjával és a Román Humanista Párttal szövetkezve (amely aztán később a Konzervatív Párt lett), a Romániai Szociáldemokrata Pólus néven vett részt a választásokon. Dan Voiculescu így bejuttatta pártját a parlamentbe, amely – bár soha nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt – ilyen vagy olyan párttal szövetkezve azóta is ott van a törvényhozásban.

Aztán ott van a 2010-ben a szociáldemokratáktól és a nemzeti liberálisoktól átállt honatyák Országos Szövetség Romániai Haladásáért nevű pártja, amely választást soha nem nyert, de tagja a parlamentnek, és a szociálliberálisokkal szövetkezve a választások után is ott lesz, bár népszerűsége a bejutási küszöb alatt marad.

A demokrata liberálisok oldalán ott van a Parasztpárt, amely tizenkét éve minden választását elveszíti, meg Mihai Răzvan Ungureanu Polgári Ereje, amelyet még 2004-ben Viorel Lis hozott létre, őtőle pedig a iaşi-i üzletember, Adrian Iuraşcu vette át. E párt az idei helyhatósági választásokon a megyei tanácselnöki és a polgármesteri szavazáson 0,09 százalékot szerzett, így már azt is eredménynek tekinthette, hogy a helyi tanácstagok listáján 0,1 százalékot ért el. Ráadásul a tömörülést már törölni kellett volna a pártok listájáról, hiszen, a választási törvény értelmében, két egymást választáson nem érte el az 50 ezer szavazatot. Most, a demokrata liberálisok uszályában feltehetőleg ott lesz a parlamentben.

Ezeknek a voltaképpen figyelemre sem méltó zsebpártoknak, a parlamentbe bekerülve, ötleteik is lesznek. A humanisták erőltetni fogják az alapvető élelmiszerárak áfájának csökkentését; ez ugye még akkor is választókat hoz, ha a jelenlegi gazdasági helyzetben kivitelezhetetlen. Az Országos Szövetség Romániai Haladásáért pedig szorgalmazza a nagy jövedelmek megadóztatását – hát ez sem jár messzebb a humanisták tippjének sikerétől.

Az igaz, hogy a jelenleg választási törvény ellene van a kispártoknak: kevesebb időt biztosít számukra a tévéműsorokban, nem engedi be képviselőit a szavazóhelyiségekbe, és tőlük is öt minimálbérnek megfelelő összeg lefizetését kéri minden jelöltjéért (az alkotmánybírák egyébként megnézhetnék, miként fér össze a vonatkozó rendszabály a megválaszthatóság jogát szavatoló alaptörvénnyel). E megszorításokkal pedig arra kényszeríti a húsosfazék mellé vágyó zsebpártokat, hogy nagy politikai tömörülések oldalán hajózzanak be a parlamentbe – így Traian Băsescu még örülhetne az ötszázhúsz helyes törvényhozásnak is.