Krebsz János: Különbféle terroristák

A párizsi események óta a terror fenyegetettségében élünk. Mindenki át tudja érezni, hogy elég elmenni egy szórakozóhelyre, stadionba, metróra szállni, bevásárolni a plázában, és bármikor áldozattá válhatunk. Nincs az a titkosszolgálat és rendvédelem, amely minden rossz szándékú merénylőt, magányos őrültet, elvakult fanatikust meg tudna akadályozni tettének elkövetésében.

Kiszolgáltatottak vagyunk, mert életformánk, modernitásunk és fogyasztói beállítottságunk tömegekbe terel bennünket, és bármely vegyiáru boltban beszerezhetők egy jó kis robbantáshoz az alapanyagok, a feketepiacon lőfegyverek.

Ráadásul arról is fel vagyunk világosítva, hogy a migráció és a terrorizmus összefügg. Ha született európai a terrorista, akkor kideríthető, hogy két-három generációval ezelőtt települtek be az ősei, közben megbukott a multikulti, az integrációs kísérlet kudarcot vallott, és minden terrorista migráns. Európa vezető politikusai mind megbolondultak, százezerszám eresztik ránk az ellenőrizetlen iszlámhitű tömegeket. Akik – bizony, mit tagadjuk – a fejlődésnek valami alacsonyabb fokán állnak, vallásháború az életük, még akkor is fenyegetést jelentenek, ha most éppen menekülnek valami elől. Mert egyszercsak elérik a kritikus tömeget, és akkor önrendelkezést akarnak…

De és ellenben Magyarország – egyedül Európában – hatékonyan meg tudta védeni határait a migránsáradattal szemben, és így oda jutottunk, hogy a terrorfenyegetés kiaknázható pillanataiban nincs migráns az országban, a fogadó zónákban, sőt a befogadó állomásokon sem. Jó, érzik a fenyegetettséget az állampolgárok, hetek alatt millió közeli aláírás gyűlt össze, hogy nem kérünk a kvótából, tehát a jövendőben sem lesznek se migránsok, se terroristák közöttünk.

De valamit nekünk is tenni kell, ha egy egész földrész harcol a terrorizmus ellen. Szegény ember vízzel főz, nem maradunk ki semmiből, nálunk is dolgozik a TEK (Terror Elhárítási Központ), és rámelegít az általános rettegés hőfokára. Bombagyárat és fegyverarzenált foglalnak le, s külföldi kapcsolatok is vannak, mint a TEK vezetője bejelenti a médiában. Aztán kiderül, hogy valami második világháborús relikviákat gyűjtő történelem-mániást kapcsoltak le, aki éppen szlovákiai magyar, hogy elég nemzetközi legyen az ügy.

Romániát is elkerülik a migránsok, így a terrorizmus félelme által teremtett űr ott is helyi specialitásokkal töltendő fel. Ők meg találtak egy széljobbos magyart, aki robbantásokkal akarta megzavarni a nemzeti ünnep áhítatát. Meg vádolták a magyarokat a bukaresti diszkótűz után is, hogy ezzel akartak tüntetéseket, sztrájkokat, zűrzavart kelteni az országban, és a felborult közrend leple alatt Kolozsváron kikiáltani a független Erdélyt.

Ez utóbbit sajnáljuk. 

Kimaradt?