Nagy a kísértés, hogy rasszista, kirekesztő, faji gondolatokkal spékelt szöveget állítsunk elő, mert éppen véget ért a liberális demokráciák kora, és ideje már szakítani a polkorrekt (PC) dumákkal. (© Orbán Viktor)

Cigányokról lesz szó, és nem romákról.

Lassan negyedszázada rendszert váltottunk, megjelent nálunk a munkanélküliség, ami folyamatosan konstans magas számot mutat. A munkanélküliek között nagyon magas a cigány lakosság aránya, akik emellett még általában aluliskolázottak, szegények, úgynevezett szegregátumokban laknak, és nem akarnak integrálódni a többségi társadalomba. Ezen túl még felülreprezentáltak a bűnözésben és a közmunka programokban. Valamint a gyermekéhezés és gyermekétkeztetés aktuális vitáinak tárgyai és alanyai.

Ugyanezen időszakban folyamatosan működtek programok, amelyek ennek a képzetlen, a munkaerő-piacról tartósan kiszorult rétegnek próbáltak megoldást találni képzéssel, támogatással, központi akarattal és helyi kezdeményezésekkel. Hol hazai forrásokból, hol Uniós támogatással százmilliárdok mentek el felzárkóztatásra, munkahelyteremtésre, különböző integrációs folyamatokra.

A legutóbbi program neve a címben leírt. Milliárdokban számolható az összeg, amit a projekt kitalálói a politika szándékaival összhangban arra szántak, hogy ezt a tömeget visszavezessék a munka világába. Ki tudhatná jobban, hogy mire van szüksége egy pontosan körülírható kisebbségnek, mint azok a képviselői, akiket maguk választottak? Így működnek a dolgok a szomszédos országokban is, ahol a magyarság van kisebbségi szerepben.

Itt most az történt, hogy az Országos Roma Önkormányzat vezetői a projekt előkészítésére és elindítására elköltöttek több százmillió forintot: irodaházat vettek a várban, bútorokat és technikai eszközöket szereztek be, gépkocsikat béreltek, meg szakértői tanulmányokat készíttettek. Valamint az országos cigány önkormányzat szinte minden képviselője mentori állást töltött be többszázezer forintos fizetésért. Volt még ünnepélyes projektindító és toborzási tevékenység szintén sok-sok pénzért. Hogy éppen egyetlen cigányember sem talált hidat a munkához a program keretében, az mellékesnek tűnő körülmény.

Az emberminisztérium azóta leállította a projektet, és vizsgálat folyik az ügyben, az Országos Cigány Önkormányzat ülései pedig botrányba fulladnak időnkénti tettlegességgel.

Egy normális, valódi demokráciában az ügy szimpla büntetőjogi eset lenne példás ítéletekkel, társadalmi megvetéssel, az ügyön esett csorba kiköszörülésének közös szándékával.

Most és itt az ellenzék lovagolja az ügyet, meg az összes rasszista meg fajgyűlölő meg szélsőjobbos helyezkedésű véleménymegmondó mutogat a cigányokra, hogy ezek ilyenek, csak az érdekli őket, hogy mennyit lehet lopni, mind csak a saját pecsenyéjét sütögeti, és nem törődik a saját fajtájával, pedig belőlük él.

Csak az nem világos: a saját, általunk választott (mi fajtánk) politikusok esetében ezt miért nem látjuk ugyanilyen tisztán?