Krebsz János: Korrupciógyanú

Ez a világcsendőre szerepben tetszelgő USA hogy kitalálta, mivel tudna odavágni a neki nem tetsző magyaroknak! Régen szálka lehetünk a szemükben, már a Horthy-féle királyság hadüzenete óta nem tudják földolgozni a mi logikánkat. Volt egy kis ötvenhatos közjáték, amikor nem siettek a segítségünkre (az oroszok ellenében), de befogadták a menekülteket, meg üzemeltették a Szabad Európa Rádiót a hidegháború idején.

Nem tudnak onnan messziről igazán se megérteni, se bántani bennünket. Mert a hanyatló Nyugatot képviselik a liberális elveikkel, és, lám, az Oroszország ellen bevezetett embargó is inkább a szabolcsi almatermelőkön üt, akik nem tudnak mit kezdeni a terméssel. Amúgy sincsenek kialakított értékesítési csatornáik, és korszerűtlenek az ültetvények, de most azért lehet kárpótlásért sorakozni.

Ne vesszünk el a részletekben. Az USA külügyminisztériuma tíz magyar embert kitiltott az országából korrupció vádjával. Erősen kilóg a lóláb, hogy Orbán Viktoron akartak ütni ezzel a húzással, mert legalább a fele az érintetteknek a közvetlen tanácsadói kör reprezentánsa. A vád ellenük: korrupció. Ez cseppet nevetséges, különösen az újabb társadalomkutatások fényében, amelyekben mérhetően megállapították, hogy a korrupció teljesen átszövi a volt keleti blokk országait. Mondhatnánk: a korrupció az olaj, amely kenésével biztosítja a csikorgó alkatrészek működését, meg egyben történelmi hagyomány.

A fenebüszke vívmányos Nyugat jön most nekünk a maga fennkölt erkölcsiségével! Akkor kellett volna észnél lenni, amikor Churchill meg Roosevelt Jaltában eladta Kelet-Európát! Nálunk most van a tőkefelhalmozás (© Karl Marx) korszaka, aki burzsoá akar lenni (vagy oligarcha), annak most kell iparkodnia. Most dől el, hogy komprádor vagy nemzeti burzsoáziánk leszen. Idegen érdekeket kiszolgálóan gazdagodik vagy szépen hazafiasan?

Hatalmas harcot vív most bennem a közösség tagja (állampolgár) meg a becsület. Megtámadták a hazánkat, rossz hírünket keltik. Hozzátéve: ha egész Magyarországot sújtották volna beutazási tilalommal, a többség számára (kilenc – kilenc és fél millió) nem lenne gyakorlati következménye. És még erősen kizártnak tartom, hogy a vádaskodó fél ne tudna előállni bizonyítékokkal, és akkor utána el kell hallgatni. Fej lehajt, magába roskad az önérzet.

Ellenben az is egyértelmű, hogy itt a diplomácia a tettek mezejére lépett, Amerika megelégelte azt a kint-is-vagyok, bent-is-vagyok pávatáncot, amit a Békemenettel támogatott kormányunk külpolitikai téren előad. Barátkozunk Putyinnal, fenyegetőzünk a brüsszeli hatalmasokkal, szórakozunk a demokratikus intézményekkel? És közben röhögünk a markunkba, hogy csak beszólnak onnan, ártani nem tudnak nekünk. De, tudnak.

Plusz bónusz: indításként megállapítottam, hogy szálka vagyunk az amerikaiak szemében. És azt a gerendát minek nevezzük, amit még mindig nem vettünk észre?

Kimaradt?