Egyre többen belátják, hogy ez a modern demokrácia nevű emberi találmány a végnapjait éli. A túlhangsúlyozott egyéni szabadságjogok meg a liberális gazdaságpolitika nem vezetnek sehová, illetve pont oda, ahol most az USA meg Európa fejlett államai ragadnak a maguk mélyítette kátyúba. Nagyon sajnáljuk őket, egyebet nem tehetünk a jelenlegi helyzetben.

Láttuk korábban is az intő jeleket. Valami hülyezöld szervezet meg tud akadályozni egy teljes autópálya- vagy erőmű-beruházást, két hivatalnok gárdát tartunk el, hogy négyévente le tudjuk cserélni egyiket a másikra, a parlament üres és tartalmatlan viták színtere, a politikai elit csak eljátssza a közönségnek a világnézeti ellentéteket (a büfében együtt isznak a nap végén, és együtt lopnak a megcsapolt közpénzből), sőt már a választások is előre le vannak vajazva, ha meg nem, akkor csalnak a számolásnál…

Az egész egy nagy cirkusz a nép ámítására. Meg bizonyos, az értelmiségi tojásfejűek által kreált szabályok betartása: szabad és titkos választások, a hatalmi ágak megosztása, sajtószabadság, antirasszizmus, alkotmányosság – ilyen jól kitalált értelmetlen okosságok.

Meg a kábítószerek legalizálása! Mert ez a leghatékonyabb a világon. Mert ők megmondták. A válság jelei egyre világosabbak, bár sokáig elfedték a nyilvánvalót egy életszínvonal-hazugsággal. Bizonyos országokban jóval magasabb életszínvonalat tudtak biztosítani a szélesebb néprétegeknek, és némely nagyhatású gondolkodók, publicisták hatalmas propagandagépezettel elhitették, hogy a demokrácia és a jólét között egyenes összefüggés van. Tehát, adták ki a parancsot: fejlődő országok, lemaradók, tessék demokráciát építeni, és akkor hozzátok is beköszönt a jólét.

Mi, a világon elsőnek, szakítottunk a hazugságok rendszerével. Ezért irigyek ránk, és rengeteg támadást kapunk tőlük.

Az emberiség egyik része a hidegháború végével hirtelen azt hitte, világméretűen győzött a demokrácia, a parlamentáris piacgazdaságnak nincs alternatívája. Jön a siker, pénz, csillogás. S eltelt majd’ negyedszázad, a gazdagok maradtak gazdagok, a szegények még szegényebbek lettek. Jó tanulók és rossz tanulók egyformán a hátsó padban ragadnak, miközben a nagyok már a kétsebességes Európáról tárgyalnak.

Vezérünk jogot végzett ember (doktor), jó keresztény (vagy keresztyén), nem akar rosszat ennek a sokat szenvedett népnek. Az elmúlt nyolc év meg a hitelcsapda után csodákat ne várjunk. Kínkeserves kikapaszkodó küzdelem lesz a következő négy év is. Ehhez kétharmad kell, támogató Alkotmánybíróság, baráti sajtó és média.

Hinni muszáj erősen magunkban, benne, és jobban teljesítünk, ő a garancia. Félni legfeljebb a szervilis nyaloncoktól kell, akik teljesítenek és túlteljesítenek.

Abba már belegondolni sem merünk, hogy a baloldal, ha neadj’isten hatalomra kerülne, milyen fondorlatos módon akasztaná meg az ígéretesen elindult felemelkedést.

Ne menjenek messzire, a műsor folytatódik.