Ambrus Attila: Lenni vagy nem lenni?

Elvégeztetett.

A kisebbik kormánypárt, az ALDE faképnél hagyta a szociáldemokratákat. Viorica Dăncilă miniszterelnök már nem támazkodhat a kényelmes parlamenti többségre. A novemberi elnökválasztásig azonban meglehet, hogy a helyén maradhat. Talán nem is tervezi tovább kormányfői szerepvállalását, mert minden jel szerint elhitte, hogy nagy esélyese az elnökválasztásnak. Néhány száz őt körüldongó szocdem politrükkös nem tévedhet, s ha egyszer őt egyöntetűen, kézfelemeléssel jelölté ütötték, ki győzhetné őt le, őt a nép szeretett leányát? – gondolja.

A kétosztatú ellenzék sem örül túlságosan annak, hogy felkínálkozott a lehetőség a kormánybuktatásra. A nemzeti liberálisok ugyan nem utasítják vissza támogatóinak a kérését, hogy nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, de nem győzik hangsúlyozni, hogy még ha – másodszor Románia modern kori történelmében – sikerülne is megszavaztatni az indítványukat, akkor sem változna semmi, Viorica Dăncilă maradna a kormányfő, még ha csak ideiglenes kormányfő is a választásokig. Előrehozott parlamenti választásokról meg hallani sem akar egyetlen képviselő sem. Ez nem járható út, mondja a liberális Bogdan Rareș és egyetért vele Victor Ponta is.

Ugyanis az Alkotmány előírja, hogy az elnökválasztás előtt hat hónappal a parlament nem oszlatható fel, akkor sem, ha másodszori kísérletre sem sikerül a kormánynak parlamenti többséget elnyernie.

Az ALDE és Călin Popescu Tăriceanu újdonsült szövetségese, Victor Ponta ugyan meglebegtette a kormányváltás lehetőségét: álljon elő a Nemzeti Liberális Párt egy elfogadható kormányfő-jelöltel és egy jó kormányprogrammal, megszavazzák, így Viorica Dăncilának azonnal csomagolnia kéne.

De a jelek szerint a liberális párt az elnökválasztás előtt nem akar kormányozni. Könnyebb lenne ma egy nemzeti egységellenzéket létrehozni, mint egységkormányt.

A zavarosnak tűnő helyzet végtelenül egyszerű: mindenki az elnökválasztásra gyúr, mintha Románia elnöki köztársaság volna. Ezért minden önkínzás, élet...

Az ALDE durcás kilépését is mintha az motiválná, hogy a pártelnök, Călin Popescu Tăriceanu megsértődött amiatt, hogy nem ő lett kormánykoalíció közös államfőjelöltje. Így lett volna esélye arra, hogy a második fordulóba jut, ahol – az elmúlt választások bizonyítják – bármi megtörténhet. Ám Viorica Dăncilă, aki Hófehérke mostohájának görbe tükrében tetszeleg magának, s akinek ma azok bókolnak, akik az elnökválasztás utáni napon fejét veszik, nem mondott le a percemberkéknek kijáró pillanatnyi rivaldafényről.

Călin Popescu Tăriceanu erre lelépett. Olyan tervet eszeltek ki Victor Pontával, ami legalább a siker lehetőségével kecsegtet: egy független jelölt, a színész Mircea Diaconu mögé áll be az ALDE és a Pro Románia, így Călin Popescu Tăriceanut nem vádolhatják azzal, hogy önös érdekből cselekedett, noha a hátsó szándék pillanatig sem tagadható.

Hogy Mircea Diaconuval számolni kell – legalábbis ami a második fordulóba jutás esélyeit illeti – bizonyítja, hogy a Népi Mozgalom Pártjának elnökjelöltje gúnyosan vetette fel: „Mit képzel Tăriceanu és Ponta, hogy ukrajnai mintára egy színész lehetne Románia elnöke?”

Hát Paleologu bojár uram, nem is tudom... Csak annyit tudok, hogy annyi szomorú bohóc után, aki ezt az országot (félre)vezette, nem biztos, hogy egy drámai színész többet árthatna az országnak, mint a klovnok.

Ő talán hihetőbben vethetné fel, mint a miniszterelnök asszony:

Lenni vagy nem lenni – ez itt a kérdés.

Kimaradt?