Mentalitásváltást hozott 2020 a székelyföldi jégkorongképzésben

Eddig soha nem tapasztalt körülmények között, külföldi edzők bevonásával és a legmodernebb alapelvek mentén szervezi tevékenységét a Székelyföldi Jégkorong Akadémia (SZJA). Bár a koronavírus-járvány befolyásolta a működést és a szakmai munkát, igyekeztek a negatív helyzetből is előnyt kovácsolni. Az idei évről, jövőbeni célkitűzésekről, a sportág hazai helyzetéről beszélgettünk Nagy Attilával, az akadémia ügyvezető igazgatójával.

Milyen tervekkel vágtak neki a 2020-as évnek? Hogyan befolyásolták a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott korlátozó intézkedések a Székelyföldi Jégkorong Akadémián zajló szakmai munkát?

Ahogyan annyi más területén az életnek, a sportban is „leállt az élet” a koronavírus-járvány következményeként. A Székelyföldi Jégkorong Akadémia működését is nagyban befolyásolta a világjárvány, ám igyekeztünk ezt az időszakot a javunkra fordítani és a hangsúlyok eltolásával építkezni. Éppen a célok és az akadémia helyzetének pontos felmérése volt ebben a folyamatban az egyik legfontosabb dolog, amit el tudtunk végezni. Több változás is történt az akadémia szerkezeti felépítésében: átszerveztük a szakmai csapatot, a technikai igazgató helyett felállítottunk egy stábot. Volt időnk kidolgozni a már korábban elindított mentalitásváltás folyamatának apró részleteit. Egyértelműen hasznosan töltöttük el a kényszerszünet időszakát is.

Milyen csapatok indultak a különböző versenysorozatokban? Volt olyan küzdelem-sorozat, amiről le kellett mondani az idén?

A legfájóbb az előző szezon végi nemzetközi tornákról való kényszerű lemondás volt. Több korosztályban is szerettünk volna indulni, négy-öt torna volt betervezve, de egyszerűen nem tudtunk elutazni a versenyekre. Így nem igazán tudtuk felmérni a fiatalok fejlődését. Ebben a szezonban, ha kicsit késve is, de a magyar bajnokságban sikerült elindítani az U16-os és az U18-as csapatainkat. A hazai bajnokságban azonban lehet hiányérzetünk, de ha minden igaz, januárban ez a sorozat is elindulhat. A kisebb korosztályoknak ezzel szemben semmilyen lehetőségük nem volt sem hazai, sem nemzetközi szinten mérkőzéseket játszani. Az előző szezonban elindítottuk a Kárpát-medencei Magyar Ligát, amit ebben az évben nem tudtunk folytatni a vírushelyzet miatt. Ez nagy hiányt jelent. Próbáljuk valamilyen módon pótolni ezeket az összecsapásokat, összetartásokat, jamboree-kat szerveztünk.

A csíkkarcfalvi metodikai központ nemzetközi mércével is kiemelkedő létesítmény. A további fejlesztések között szerepel sportkollégium felépítése is. Hogy áll ennek a projektnek a megvalósítása?

A sportkollégium épülete jelen pillanatban pirosban van, tető alatt az épület, helyén vannak a nyílászárók és hamarosan következhetnek a külső-belső vakolási, szigetelési munkák, majd a berendezése. Az épület maga készen lesz jövő őszre, ám a működtetését valószínűleg csak 2022-ben fogjuk tudni elkezdeni.Nagy Attila | Fotók: Székelyföldi Jégkorong Akadémia

Évek óta segítik külföldi szakemberek az akadémián zajló tevékenységeket. Pontosan kik és hányan vesznek most részt a mindennapi tevékenységekben?

Kicsit vissza kell tekintenünk az előző szezonra. Akkor voltak nálunk kanadai edzők is, ám a vírushelyzet miatti kockázatok és plusz procedúrák miatt nem kötöttünk új szerzősét észak-amerikai szakemberekkel. Ebben a szezonban két svéd szakember dolgozik nálunk. Egyikük a Sapientia U23 vezetőedzője, Jens Brändström, másikuk a Gyergyói Hoki Klubbal partnerségben alkalmazott Peter Bolin, aki a gyergyói alközpontunk mentoredzője és az U18-as SZJA-s csapatok vezetőedzője. Rajtuk kívül a kapusaink felkészítéséért Aleksi Jääskeläinen, finn mentoredző felel. Ő készíti fel kapusedzőinket, állítja össze a kapusok programját és közvetlenül edzi a Sapientia U23 hálóőreit.

Miben más a külföldi szakemberek hozzáállása, mentalitása, mint a hazaiaké? Hogyan tudják átadni az általuk képviselt tudást, illetve a sportághoz való viszonyulást?

Próbáltunk olyan szakembereket bevonni, akiknek a mentalitásában benne van a rendszerépítés. A svédországi jégkorongot senkinek nem kell bemutatni, de Magyarország is egy másféle közeget jelent. Igyekeztünk fejlettebb hokikultúrájú országokból meghívni szakembereket a stábba. Az ő bevonásukkal egy mentalitásváltás folyamatát indítottuk el. Ennek a folyamatnak az egyik lényeges eleme rávezetni az edzőinket: nem az a lényeg, hogy 8-10 éves korban nyerjenek a gyerekek mindenféle kupákat, hanem az egyéni fejlesztésre fókuszáljanak. Erre alapozva természetesen elindul a versenyszellem kialakítása is a csapatba kerülésért is, de a gyermekközpontúság fontos elem. Célunk, hogy a külföldi mintákat behozva, Székelyföldre „szabva” alkalmazzuk minél hatékonyabban a különböző módszereket. Szeretnénk, ha játékosaink nem kényszer alatt, görcsösen, szorongásokkal teli játszanának. A sport által mentálisan és fizikálisan is egészséges felnőtteket nevelhetünk, az eredményközpontúság helyett az emberrel a fókuszban. Nagyon fontos tudni, hogy ha az edző mentalitása változik, az kihat a csapatra és nem utolsó sorban a szülőkre is, hiszen ez a váltás őket is érinti. A legapróbb részletekbe menően kívánjuk elérni ezt a változást, ami az egész jégkoronghoz fűződő hozzáállást alapjaiban változtathatja meg nálunk.

Hogyan alakult a hazai szakembergárda összetétele? Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy edzőnek az akadémiai rendszerben?

Sille Tamás vezeti az U16-os csapatainkat, aki egyben a háromszéki, sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi központoknak a mentora. Antal Előd az U14-es korosztály edzője, neki a felcsíki és a marosvásárhelyi központok mentorsága jutott. Az U12-esek szakvezetője Antal István, neki a csíkszeredai, az alcsíki és a székelyudvarhelyi központ mentorálása a szerepe. Az edzőink felé elvárás, hogy a maguknak vallják az akadémia filozófiáját. Igyekszünk folyamatosan lehetőséget biztosítani fiatal szakembereknek, akik megértették a modern nevelési formák viszonyait és nem utolsó sorban beszélnek angolul, ami szintén nagyon fontos.

Az akadémia felnőtt csapattal is rendelkezik. A Sapientia U23 az elmúlt idényben rangos európai egyetemista bajnokságban is indult. Ebben a szezonban milyen kihívások vártak a csapatra? Történt előrelépés a Sapientia Egyetemen tervezett sportszakok elindításában?

A Sapientia U23 elkezdhette a román felnőtt bajnokságban a küzdelmeket. A csapat egyértelműen fejlődött, ahogy fogalmazni szoktuk: megemberesedett. Aláírtuk a szerződést az Európai Egyetemi Jégkorong Liga idei kiírására is, ahol tavaly debütáltunk. Várjuk a fejleményeket, hogy mikor tud indulni a sorozat és milyen formában lesz megszervezve. A tavalyi idényben mi is szerveztünk ennek keretében egy négycsapatos tornát, ami nagyon tetszett a liga vezetőségének. Bízunk benne, hogy az idei szezonban is részt tudunk venni néhány tornán. Az egyetemi szakok elindításával kapcsolatosan folyamatosak az egyeztetések. A legutóbbi információk szerint ősztől el tud majd indulni a szak. Az elképzelések szerint Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában indul majd el a felsőfokú szakképzés. Csíkban főleg a téli sportokra fog koncentrálni az egyetemi képzés.

Romániában mondhatjuk, hogy mostohagyerekként van kezelve a jégkorong sport. A sportág javarészt Székelyföldre koncentrálódik, miközben a főváros például nem rendelkezik megfelelő műjégpályával sem. Lehet-e és mi módon lehet ezen az állapoton változtatni?

A válasz viszonylag egyszerű: nagyon fontos mindenekelőtt az infrastruktúrát fejleszteni, mert enélkül semmilyen sportágat nem lehet magas színvonalon oktatni, művelni. Ezt követően szükséges volna az edzők képzésére és a gyermeklétszám növelésére. Bízom abban, hogy az új kormány és a benne szerepet kapó magyar miniszterek segítségével országos szinten is lehet változtatni a sportág helyzetén. Erről Novák Eduárd, sportminiszter egyébként nyilatkozott is, szeretné, ha minden gyerek megtanulna korcsolyázni. Ehhez mindenekelőtt jégpályák szükségesek. Első körben kisebb, könnyű szerkezetes jégpályák felépítésével lehetne elkezdeni ezt a folyamatot. Az általunk felépített székelyföldi rendszer országos szinten is jó példával szolgálhat.

A székelyföldi jégkorong egyik régi problémája, hogy Magyarország vonzóbb lehetőségeket kínál a fiatal tehetségek számára. Mennyiben tudja ezt az elvándorlási folyamatot befolyásolni az akadémia működése?

Az akadémia pontosan annak érdekében jött létre, hogy olyan feltételeket tudjon teremteni itthon a gyerekek számára, amiket Magyarországon kapnának. Az elmúlt három-négy év fejlesztései nyomán legalább jó úton haladunk afelé, hogy legalább olyan szinten tudjon felkészülni egy székelyföldi sportoló, mint Magyarországon. Az elvándorlás számai csökkentek, persze, ettől függetlenül még létezik ez a jelenség. Azokat a sportolókat, akik 14-16 évesen esélyesek a magyar válogatottságra, igyekszünk segíteni abban, hogy olyan helyeket találjanak, ahol biztosította továbbfejlődésük és az U18-as magyar válogatottban akár világbajnokságokon is szerepelhessenek. A többieknek próbálunk itthon megfelelő megoldásokat találni a szakmai előrelépésre és tervünkben van a közeljövőben, hogy komoly jégkorongnemzetek országaiban partnerségi szerződéseket kössünk akadémiákkal.

Melyek a legfontosabb célkitűzéseik a 2021-es esztendőre?

Folytatjuk a megkezdett munkát. Továbbra is nagy hangsúlyt helyezünk az edzőképzésre, az infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek a magyar állam segítségével egyre szélesebb kört érintenek. Hiszünk a rendszerünkben, szeretnénk azt folyamatosan jobbá tenni és igyekszünk mindig előre tekinteni.

Kapcsolódók

Kimaradt?