A hétvégén 21. alkalommal szervezték meg Zilahon A költészet tavasza elnevezésű fesztivált, amelyen több mint ötven meghívott és száz érdeklődő vett részt. A háromnapos eseménysorozat gazdag, színes kulturális programokat kínált az érdeklődőknek.

Csütörtök délelőtt a magyar diákok számára a kortárs írók és költők rendhagyó irodalomórát tartottak, délután író–olvasó-találkozóra, könyvbemutatóra, valamint Balajti Károly ex libris tárlatmegnyitójára került sor. A kétnyelvű, Költészet tavasza című kiadvány bemutatását zenés pillanatok színesítették.

Daniel Săuca és Szabó Attila szervezők elmondták: a Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központ, a Szilágy Megyei Tanfelügyelőség, az RMDSZ helyi szervezete, valamint az írószövetség kolozsvári fiókja szervezésében az idén nagyobb számú író és költő érkezett külföldről, ebben nagy segítséget nyújtottak Halmosi Sándor és Balázs F. Attila költők, kiknek a hozzájárulásával a kétnyelvű antológia színesebbé és nemzetközi szinten nyitottá vált. Ezúttal vietnámi, lengyelországi, szlovákiai és szlovéniai költőktől is válogattak verseket.

A jelenlévők a délután folyamán megtekinthették Balajti Károly festő, grafikus, tervező kisgrafikai ex libris kiállítását. A művész ismertette: az ex libris, mint kis grafika, egy külön szárnyat öltött a képzőművészet keretén belül, manapság már nem a könyvek tartozéka, hanem a „mint egyedi grafikai művészet szárnyal”. A külföldi és hazai pályázatokra készült munkák mellett keresztmetszetek is kiállításra kerültek. Az előadást Zoltán Octavian Butuc zenés-verses előadása zárta.

Péntek délelőtt Zalán Tibor és Ion Mureşan Költészet és zene című kerekasztal-beszélgetésén vehettek részt az érdeklődők, melyet a művészeti népiskola tanárainak és diákjainak közös produkciója gazdagított. Délután magyar nyelvű vers- és prózamondó-vetélkedőt rendeztek a Szilágy Megyei Tanfelügyelőség gyűléstermében, a diákok egy kötelező Petőfi Sándor-költeményt, és egy szabadon választott alkotást adtak elő.

Szombat délután Újhelyi Kinga és Varga Klári színművészek megzenésített kortárs költeményekkel teremtettek bensőséges hangulatot, arra buzdítva, hogy olvassunk verseket. Kürti László mátészalkai költő a fesztivál kapcsán elmondta: fontosak az ilyen jellegű fesztiválok, mert más-más nyelvek, országok költői, kultúrák találkozhatnak egymással.

A ,,mire gondolt a költő?” kérdésre válaszolva kifejtette: a költő nem gondol semmire. A költő azon igyekszik, hogy megtartsa azt a figyelmét, amivel teljes nyitottsággal képes a világ történéseire, eseményeire tekinteni. „Pilinszky János beszél arról, hogy egy vizes pohárra úgy tekintsen az ember, mintha soha nem látta volna még, és az egész életünk ennek a szellemében, eszméletében kell történjen. Valójában az égiekkel kell folyamatos őszinte jelenlétben lenni, és ezt fenntartani mindenféle hibával és botladozással, a legfontosabb feladat. A versnek egy különleges üzenete kell legyen, és nem mindegy, hogy van elmondva. Valamiféle egyszerűségre van szükség, és úgy kell közvetíteni mások számára, hogy felismerhessék önmagukat az olvasók is benne” – mondta.

Zalán Tibor író, költő szerint, amíg ilyen fesztiválok, emberek, helyek vannak, mint Zilahon, nem kell félteni a költészetet. Halmosi Sándor szervező, költő elmesélte: A költészet tavasza 23 éve indult, kezdetben szilágysági, aztán környékbeli, majd román–magyar költészeti találkozóvá vált, az idei év annyiban másabb, hogy első alkalommal nemzetközi költészeti találkozóvá nőtte ki magát, melyre sok külföldi vendég eljött.

A hagyományos elemei a fesztiválnak most is megvoltak: a kétnyelvű antológia bemutatása, melyben Silvia Bodea Sălăjan, Simone Györfi, Dina Horvath, Marcel Lucaciu, Alice Valeria Micu, Viorel Mureșan, Viorica Mureșan, Ioan F. Pop, Ion Pițoiu-Dragomir, Daniel Săuca, Doina Ira-Tăutan, Viorel Gh. Tăutan, Ion Mureșan, Ana Blandiana, Balázs F. Attila, Gašper Malej, Glorjana Veber, Halmosi Sándor, Alicja Maria Kuberska, Simonfi István, Fehér Imola & Simonfy József, Laura Garavaglia, Robert Simonišek, Szente B. Levente, Lulzim Tafa, Zalán Tibor, Viola Szandra, Pál Daniel Levente, Oláh András, Molnár Andrea, Maria Mistrioti, Kürti László, Kiss Lehel, Jeton Kelmendi, Phan Hoang, Egyed Emese és Kieu Bich Hau írásai szerepelnek.

A jövő évi fesztivál is hasonló lesz, csak valószínű nagyobb külföldi részvétellel. Halmosi javaslatára született meg a kerekasztal-beszélgetés, a képzőművészeti kiállítás, melynek nagy sikere lett. „Az elején kevesebb kapcsolódási pont volt, nem vegyültek a román és a magyar költők, de évről évre közelebb kerülünk egymáshoz, és annyira jó látni, hogy felszabadulnak ezek a lelki és egyéb gátak, és sokkal többet tudunk egymásról. Valóban válság van, kicsit végső időket élünk, háború van, és azt gondolom, hogy a költészet egy lakmuszpapírja a társadalomnak” – mondta.

Szerinte „az emberiség jobban szeretne élni, de abban a pillanatban, hogy túl jól élünk és túl kényelmesen, már nem megyünk ki a komfortzónán kívülre, lélekben meghalunk, elveszítjük a kapcsolatot a lélekkel, a költészettel, és akkor minden tönkremegy. Az a társadalom, amelyik nagyon sok munkával elérte a jólétnek egy bizonyos szintjét, az önmaga ellen dolgozik, és ebben kizárólag csak a költészet tudja a határt megszabni: azt mondja, állj meg ember, ne menj a szakadékba, ébredj fel! Ez a költészet dolga, és szerintem ma, a mai világban ez különösen fontos – fogalmazott a költő, aki hozzátette, a vers csak akkor él, ha nem csak szöveg, nem csak papír, hanem élettapasztalat, szenvedés, erdőtüzeken való átmenetelés.”