banner_iN7jIpst_CA_webbanner_970x250.gif
banner_dRprRixD_CA_webbanner_728x90.gif
banner_Uh7uQhAd_CA_webbanner_300x250.gif

Vaskos kötet mesél a múltról: A Szatmári Egyházmegye története a kezdetektől

Egyházi és világi elöljárók, valamint számos érdeklődő jelenlétében mutatták be a szatmárnémeti Megmaradás Háza nagytermében a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség A Szatmári Egyházmegye története a kezdetektől című kiadványát, mely az egyházmegye történetét dolgozza fel a kezdetektől, öt kutató munkáit egyesítve és összefésülve. 

A kiadvány szó talán kevés is, hiszen könyvről van szó, ráadásul egy igen vaskosról, hiszen 711 oldalon enged betekintést az egyházmegye történetébe. A kötet szerkesztő-szerzője Dr. Tempfli Imre, szerzőtársai pedig Baumgartner Bernadette, K. Lengyel Zsolt, Orosz Krisztofer-Levente és Turtureanu Róbert voltak.

A honfoglalástól napjainkig

A kötet – ahogy címe is sugallja – a honfoglalástól napjainkig követi végig az egyházmegye történetét, bemutatva annak hitbeli, kulturális és társadalmi szerepét.

Az olvasó megismerheti az Árpád-kor vallási életét is a kötetből. | A szerző felvételei. Az olvasó megismerheti az Árpád-kor vallási életét is a kötetből. | A szerző felvételei.

Az első rész bemutatja a kereszténység elterjedését Szent István uralkodása idején. Az olvasó megismerheti az első egyházszervezeti struktúrákat, az Árpád-kor vallási életét és azt a folyamatot, amely végül az egyházmegye 1804-es megalakulásához vezetett. A könyv rávilágít arra, hogy a későbbi Szatmári Egyházmegye területén a középkorban kibontakozó egyházi intézményrendszer meghatározó szerepet játszott a vallási élet és a közművelődés alakításában. A szerzetesrendek megtelepedésével és az oktatás fejlődésével a katolikus egyház egyre jelentősebb szerepet töltött be a térség vallási, társadalmi és szellemi életének formálásában.

Az írás kiemelt figyelmet szentel a reformáció és az ellenreformáció időszakának, amely döntően alakította a térség vallási arculatát. Részletesen bemutatja, hogyan alakult a régió helyzete a reformáció megjelenésével, és milyen lépéseket tett az egyház a katolikus megújulás érdekében. Ezt követően bemutatja az Egri Egyházmegye felosztását, amelynek eredményeként 1804-ben megalakult a Szatmári és a Kassai Egyházmegye. Az új egyházmegye története a püspökök és az egyházi közösségek áldozatos munkáján keresztül tárul fel, részletezve azokat a lépéseket, amelyek hozzájárultak a hitbeli, tanítói és karitatív tevékenység kibontakozásához.

Az ünnepi eseményen egyházi méltóságok és Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja is felszólalt. Az ünnepi eseményen egyházi méltóságok és Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja is felszólalt.

A XX. századi fejezet különösen megrázó eseményeket tár fel: részletesen foglalkozik a világháborúk, Trianon és a kommunista diktatúra egyházellenes intézkedéseinek hatásaival. Kiemelt figyelmet kap Boldog Scheffler János vértanú püspök élete, akinek mártíromsága a hit megőrzésének és az egyház üldöztetésének tragikus, de felemelő példája. Bemutatásra kerülnek azok a titkos ordináriusok, akik a legnehezebb időkben is biztosították az egyház működésének folytonosságát. A kötet utolsó részei az egyházi élet újjászületését követik végig a rendszerváltástól napjainkig.

„Azért készült, hogy tanítson”

A Szatmári Egyházmegye Története a kezdetektől egy történelmi mű. Azaz egy olyan könyv, amely régi, letűnt korok eseményeit tartalmazza, értelmezi, és amelyet a klasszikus meghatározás szerint azért írtak, hogy – valahol, valamikor – tanítsanak. Hogy ez utóbbi bekövetkezik-e, azt nem tudom. Az viszont biztos: ez a könyv elsősorban azért készült, hogy tanítson. Segít bennünket abban, hogy többet tudhassunk meg egyházmegyénkről, illetve személyekről, amelyek vagy akik annak arculatát eddig formálták” – indította a kötet-bemutatót Dr. Tempfli Imre.

A könyv nemcsak a hit vonatkozásait akarja feltárni.A könyv nemcsak a hit vonatkozásait akarja feltárni.

Arról is beszélt, hogy a könyv megírásának ötlete még megboldogult Reizer Pál püspöktől származott 1991-ben. Akkor még tanult, aktív papi pályáját követően viszont már Schönberger Jenő püspök bíztatására és áldásával kezdte meg a munkát.

„Ez a könyv nemcsak a hit vonatkozásait akarja feltárni. Az egyházmegye ugyanis nem csupán vallási intézmény, hanem kulturális és társadalmi létesítmény is, és mind a mai napig meghatározó szerepet játszik a térség szellemi és kulturális életében. Elég, ha csak az oktatás, a nevelés, az egészségügy valamint a szociális és karitatív szektor történetére gondolunk. Azt meg kell állapítanunk, hogy az egyházmegye a kultúra, a tudományok, és hagyományok lenyűgöző keveréke is, amely évszázadokon át él és hat egészen a mai napig” – mondta. 

Több nyelvű összefoglaló, értékes függelék

A kötetben egyébként az egyházmegye történetének bemutatását két nyelvi összefoglaló és egy részletes függelék egészíti ki. A román és német nyelvű összefoglalók lehetőséget biztosítanak arra, hogy a nem magyar ajkú olvasók is megismerhessék az egyházmegye történetét.

A függelékben értékes történelmi dokumentumok találhatók, köztük az egyházmegye alapítólevelei, amelyeket II. Ferenc német-római császár és VII. Piusz pápa bocsátott ki. Emellett a könyv részletes név- és életrajzi jegyzéket közöl az egyházmegye papságáról 1804-től napjainkig, valamint egy időrendi táblázatot, amely áttekinthetőbbé teszi a történelmi eseményeket.

Az ünnepi eseményen felszólalt mások mellett excellenciás Ternyák Csaba érsek, az Egri Főegyházmegye főpásztora, Dr. Pásztor Zoltán püspöki helynök, a Kassai Főegyházmegye küldötte, Nm. és Ft. Lucsok Péter Miklós munkácsi megyéspüspök, Ft. Krakomperger Zoltán, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke, excellenciás Böcskei László nagyváradi püspök és Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja is. Az esemény Nm. és Ft. Schönberger Jenő szatmári püspök köszönő szavaival ért véget: köszönetet mondott a szerzők mellett mindenkinek, aki valamilyen formában hozzájárult a könyv létrejöttéhez.   

Kapcsolódók

Kimaradt?