Nálunk a dolgozóknak csak 1,8 százaléka tevékenykedik a művelődés területén, ami kb. 40 százaléka az uniós átlagnak.

Idehaza a kultúra távolról sem tartozik a kiemelkedő fontosságúként kezelt területek közé. Ezt az Eurostat adatai is alátámasztják, amelyek azt mutatják, hogy a munkavállalók összlétszámához viszonyítva nálunk a legkisebb a művelődési intézményekben és a művelődés területén működő cégeknél dolgozók száma.

Az Európai Unióban a dolgozók 4,3 százalék tevékenykedik a kultúra területén. A művelődés Hollandiában (5,7 százalék), Észtországban (5,3 százalék) és Máltán (5,1 százalék) rendelkezik a legnagyobb súllyal a munkaerőpiacon. A rangsor végén Románia kullog 1,8 százalékkal. Az utánunk következő két uniós tagállamban, Szlovákiában és Írországban is lényegesen nagyobb a művelődés részaránya, 3,3, illetve 3,4 százalék. Egy sor unión kívüli, gazdaságilag nem éppen fejlett állam - Szerbia (4,2 százalék), Észak-Macedónia (4,1 százalék), Bosznia-Hercegovina (2,9 százalék) - is jócskán lepipál bennünket. Az EU legszegényebb tagállamában, Bulgáriában, a kulturális intézményekben dolgozók aránya kereken duplája a hazainak, 3,6 százalék.

Magyarországon a munkavállalók 4,4 százaléka dolgozik a művelődés területén. Észak-Európában egyetlen állam sincs, ahol a mutató értéke nen érné el a 4,6 százalékot. 17 tagállamban éri el a 4 százalékot a kultúra terén dolgozók száma.

A kultúra területén kiegyenlített a nemek aránya, a férfiak 50,4, míg a nők 49,6 százalékot tesznek ki. Legtöbben, 48,5 százalék, a 30-49 évesek vannak. A kulturális dolgozók képzettebbek a munkavállalók átlagánál, a diplomások aránya 61,9 százalék, ellenben csak 6,7 százaléknak nincs érettségije.