Tanulmány- és esszékötettel emlékeznek Kötő József színháztörténészre, oktatási szakpolitikusra

Hat éve hunyt el Kötő József színháztörténész, a kolozsvári Állami Magyar Színház volt igazgatója, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) volt elnöke, az RMDSZ közművelődési, majd oktatási alelnöke, parlamenti képviselő, oktatási államtitkár. A Színház, civil társadalom és politikum. Írások, tanulmányok Kötő József emlékére című kötetet, amely az EMKE és az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Könyvkiadó gondozásában jelent meg, kedd délután mutatták be Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban, illetve online.

Az eseményt Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője és Széman Péter, az EMKE jelenlegi elnöke nyitotta meg, mint elhangzott, a rendezvénnyel a közelgő magyar kultúra napja előtt is szeretnének tisztelegni, a kötet bemutatásával pedig Kötő József emlékét őrzik, halálának hatodik évfordulóján. Bartha Katalin Ágnes, a kötet szerkesztője a meghívott Bodó Ottóval, Dáné Tibor Kálmánnal, Egyed Emesével és Gaal Györggyel beszélgetett Kötő Józseffel való viszonyukról, emlékeikről és új kutatásaikról.Kötő József

Bartha Katalin Ágnes szerint Kötő József meghatározó személyiség volt a ’89-et követő romániai magyar kulturális életben, és amikor a rendszerváltás után a közpálya megnyílt előtte, akkor „úgy vetette bele magát a civil- és a szakpolitikai világba, hogy utat és példát tudott mutatni mások számára is”. Mint fogalmazott, egyszerre volt szakavatott résztvevője az erdélyi kulturális élet sokféle szegmensének, az oktatási, közművelődési, színházi és politikai életnek egyaránt. A kötetről a szerkesztő annyit mondott: a borítót Demeter Zsuzsa tervezte, és a vizualitásában „egyesíti Kötő sokféle szerepét”, hiszen rajta a nyári színkör 1909-es tervét látjuk, ami 1910-től 1960-ig meghatározta a város arculatát, és „ennek a kupolája alatt kezdi el Kötő is a munkásságát 1964-ben”. A könyvben 21 szerző esszéisztikus, tudományos írása, emlékezése van összegyűjtve, dokumentumokkal és archív képekkel kiegészítve.

Gaal György: nem csak a román hatóságok akarták lerombolni a Farkas utcai színházat

Gaal György irodalomtörténész kötetben szereplő írásában feltérképezte a kolozsvári Farkas utcai színház lebontásának körülményeit, és meglepő felfedezéseket tett: már a magyar hatóságok, az impériumváltás előtt le akarták bontani az 1821-ben épült színház elavult épületét.  

„Örvendek, hogy ebben az emlékkötetben jelenhetett meg a tanulmányom. Egészen különös módon találkoztam Kötő Józseffel, úgy, hogy az itt jelenlévő két gyermekét is tanítottam néhány éven át az iskolában. A hét szerkesztőjeként is többször találkoztam vele, de közelebbi kapcsolatba akkor kerültünk, amikor az EMKE alapítás évfordulója közeledett, és meg akarták írni az EMKE történetét” – mesélte az irodalomtörténész.

Gaal György beszélt a tanulmányáról is, amely 1906 és 1935 között kutatja a Farkas utcai kőszínház történetét. Mint fogalmazott, 1906-ban minden színháztörténet befejezi az épületről szóló krónikát, a színház ekkor levette a kezét az épületről, a magyar állam pedig megvásárolta az egyetem használatára. 1935-ben pedig a román hatóságok lebontották – nem törődve azzal, hogy egy műemlék–, helyére az akadémiai kollégium épül, amit második Károly király avat fel. Az irodalomtörténész szerint a két dátum közötti időszakról eddig nem volt forrás, ő a BBTE levéltári hagyatékát és a marosvásárhelyi orvosi kar levéltárát nézte át, ott talált erre vonatkozó adatokat. „Kiderült, hogy már 1906-ban azért vette meg a magyar állam az épületet, mert nagyon jó helyen van, már akkor le akarták bontani, és könyvtárat vagy diákotthont akartak a helyére építeni” – mondta.

Egyed Emese: nagyon érdekelte a színház és a színész ember

Egyed Emese, BBTE Bölcsészettudományi Karának professzora úgy fogalmazott: az iskolához mindig kötődött Kötő József, őt mindig érdekelte az oktatás színvonala, hogy hogyan újul meg, és az is foglalkoztatta, hogy hogyan kapcsolódik össze az iskola a színházzal.

„Mint az irodalom és a színház kutatója, becsülhettem benne, hogy őt érdekelte a színháztörténet, a színész ember, és elég későre jutott elegendő ideje arra, hogy ezzel foglalkozzon. Azt is láttam, hogy nem csak az intézmények működése, hanem a mögötte álló emberek, tanítók, gyerekek is érdekelték” – mondta a professzor. Hozzátette, hogy Kötő József azoknak is a szívén viselte a sorsát, akik már eltávoztak, őrizte az emlékezetüket, és diákjainak is ezt javasolta. Mint fogalmazott, tanulmánya arra épül fel, hogy hogyan fordul Kötő a tradíció fele, de elhunyt kolozsvári színészekkel is foglalkozik.

Bodó A. Ottó: nekünk kellene az ő harcait folytatnunk

Bodó A. Ottó, a BBTE Színház- és Film Karának egyetemi docense, Kötő József tanítványa és kollégája a kötetben megjelent szövegében elsősorban mestere egyetemi oktatói, illetve oktatási szak- és csúcspolitikusi pályájával foglalkozik. „Sajnos Kötő csúcspolitikusi pályájához egy történelmi kudarc kötődik, amely nem az ő kudarca, hanem a mi kudarcunk” – fogalmazott. A BBTE oktatója a kötetbe írt szövege előkészítésekor elolvasta Kötő politikai pályája során megírt szövegeit, és azt látta, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak a jelentős része két téma köré csoportosul: az egyik az önálló magyar nyelvű állami felsőoktatási intézmény ügye Erdélyben, a másik a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának a kérdése.

„Kötő ezekért az ügyekért kiállt, és minden erejével harcolt. Itt vagyunk 2021-ben, önálló magyar egyetemünk csak magán egyetemként létezik, és már fel is adtuk ennek az állami egyetemnek az igényét, és csendesen végignéztük, ahogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karának a lehetősége is szépen elszáll” – mondta Bodó A. Ottó, hozzátéve, hogy azt gondolja, hogy ahhoz, hogy nyílt tekintettel nézhessünk szembe az ő emlékével, nekünk kéne az ő harcait folytatnunk.

Dáné Tibor Kálmán: Kötő a szórványban is építette a tanulótársadalmat

Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat szerkesztője, az EMKE volt elnöke elmondta, pontosan húsz évet dolgozott együtt Kötő Józseffel az EMKÉ-nél. „A rendszerváltás után vele próbáltuk a kisebbségi magyar társadalmat a kultúra területén megújítani, felrázni” – emlékezett. Mint fogalmazott, a kötetben szereplő esszéjének a címe az Új nézőpont, amelyben arról ír, hogy hogyan tudták a rendszerváltás utáni tabula rasa társadalmat új szempontból felépíteni. Szavai szerint Kötő a 1990-es években egyszerre volt az EMKE főjegyzője, és az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának az irányítója, és tanulmányában azokat az erővonalakat vázolta fel, amelyek fontosak voltak az EMKE és a művelődési főosztály számára abban a korban.

„Kötő József számára a tanulótársadalom kiépítése fontos volt, és azon dolgozott, hogy a szórványban minél több magyar ház jelenjen meg, amelyre akkor mint kulturális autonómia-szigetekre tekintettünk, és Kötő irányításával ezeknek a házaknak a kulturális tevékenységét próbáltuk támogatni” – hangsúlyozta.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?