Egyedülálló könyves kávézóval gazdagodott a marosvásárhelyi Bolyai utca: Daray Erzsébet és Daray Attila elsősorban lányukra gondolva, családi vállalkozásként indították el a Gemma Book Cafét, amely reményeik szerint szociális, gasztronómiai, kulturális, sőt – egyéni tervezésű bútorainak köszönhetően –, esztétikai igényeket is kielégít. A finom kávét, helyi süteményeket és tartalmas könyveket kínáló vállalkozásról Daray Erzsébetet, a könyvesbolt vezetőjét és eseményszervezőjét kérdeztük.

Marosvásárhelyen egyedinek számít a könyves-kávézó elképzelés. Kinek az ötlete volt, hogyan valósult meg?

A kávézó gondolata akkor született meg bennünk, amikor enyhén értelmi sérült lányunk befejezte az iskolát, és állást kerestünk neki, kevés sikerrel. Miután nem találtunk, arra gondoltunk, hogy talán a mi felelősségünk egy védett munkahelyet teremteni számára, így elindult az ötletelés a családban. Végül a könyves-kávézó gondolata született meg. Egy olyan vállalkozásban gondolkodtunk, amelyhez valamilyen szinten én és a férjem is értünk, illetve az unokahúgom is bekapcsolódott, akinek már régi álma volt, hogy egy kávézót működtethessen. Itt a férjem menedzsment tudása, az én kiadói- és fordítói munkámból érkező tapasztalatom és az unokahúgom kávék iránti lelkesedése és tudása adódott össze. Ezért lett ez könyves-kávézó, és nem egy charity-shop (segély-üzlet).

Miben rejlik a Gemma Book Café szociális vállalkozás jellege?

A szociális vállalkozás ebben az esetben azt jelenti, hogy olyan személyeket is alkalmazunk, akiknek a társadalomba való beilleszkedése valamilyen szempontból akadályozott. Lehetnek fizikai- vagy értelmi sérültek, árvák, munkanélküliek, gyermeküket egyedül nevelő anyák. A mi vállalkozásunkban két ilyen személy is dolgozik, az egyik a lányom, a másik pedig egy fiú, aki jelenleg is gyermekotthonban él. Olyan körülményeket biztosítunk számukra, ahol kimondottan az ő képességeikhez van kitalálva a feladat, és segítség nélkül is el tudják azt végezni. Az ő önbecsülésük is nagyon fontos nekünk, ezért úgy próbáltuk a mi két alkalmazottunknak, emberünknek is a munkakörét leírni, hogy ott ők elboldoguljanak az előzetes mentorálás után. És úgy látjuk, hogy nagyon jól haladnak azon az úton, a munkaköri leírásuknak megfelelő feladatot tökéletesen, önállóan elvégzik.

Ugyanakkor a szociális jelleg azt is jelenti, hogy egyfajta érzékenyítő szerepet is szeretnénk felvállalni, a könyveink között is szerepelnek gyógypedagógiai kiadványok, vagy egyéb szociális kérdéseket körbeölelő tematikával rendelkező könyvek, mint például a családon belüli erőszakról szólók, vagy a nők bántalmazását érintő darabok. Az ilyen típusú kiadványokat keressük, és szeretnénk is népszerűsíteni őket. Továbbá a fenntarthatóság is fontos nekünk. A zöldnek nagyon sokféle árnyalata van, nem vagyunk mi sötétzöldek, de igyekszünk olyan beszállítókkal dolgozni, akik helyiek vagy közel vannak Vásárhelyhez, a régióban dolgoznak. Ilyen a például a sütemény, ami egy marosvásárhelyi laborból származik, vagy a kézműves sör Kolozsvárról. Ezen kívül kerüljük a műanyagok használatát – nálunk nem műanyag szívószállal vehetik kézbe a limonádét, vagy az üdítőket. Azt szeretnénk, hogy egy társadalmi odafigyelés jellemezzen bennünket.

Mekkora befektetést igényel egy ilyen vállalkozás?

Mindezt mi, a magunk erejéből biztos, hogy nem tudtuk volna elindítani. A férjem egy fejlesztési szervezetnél dolgozik, így a munkaköréből adódóan is figyelte a pályázati lehetőségeket, és egyszer csak látta, hogy szociális vállalkozások beindítására lehet pályázni. Így a Iași-i Alături de Voi România (ADV) nevű szervezethez adott le egy pályázatot, tavaly nyáron pedig mi magunk is meglepődtünk, hogy nyertünk. Így a pályázati összeget saját forrással, önrésszel kiegészítve szerencsére sikerült elindulnunk. Bízunk benne, hogy van rá igény, és működni fog ez Vásárhelyen.

Miért éppen Marosvásárhelyt választottátok helyszínként?

Több okból is, kicsit szerte is ágaznak az indokok. Kolozsváron már van egy ilyen jellegű könyves-kávézó, velük elég jó kapcsolatban is vagyunk, így nem szerettünk volna nekik konkurenciát. Jómagam vásárhelyi születésű vagyok, a gyerekkoromat itt töltöttem, a családom nagy része továbbra is itt él, és úgy gondoltam, hogy Marosvásárhelyen egyrészt egyediek lennénk, nagyobb lehetőségünk lenne a piacra belépni, mert nincs annyira lefedve, mint például Kolozsváron, itt kevesebb az ilyen típusú szolgáltatás és vállalkozás, így talán az igény is nagyobb lenne rá. Talán a kapcsolati hálónk is ígéretesebb itt, Marosvásárhelyen, így mindez hozzájárult ahhoz, hogy végül Maros megye szívében indítsuk el a vállalkozást. És azért mégis hazahúzott a szívem!

Hogyan lehet egyensúlyozni a vendéglátózás és kultúra között, ráadásul szociális vállalkozásként? Az irodalom területén van tapasztalatod, hiszen a Koinónia kiadó főszerkesztőjeként, műfordítóként, könyvek szerkesztőjeként dolgoztál. Az üzletvezetés része mennyire és miben kihívás?

A férjemnek van ilyen irányú tapasztalata, ő Kolozsváron vezet is egy boltot, így ő ügyvezetőként már több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik. Én pedig dolgoztam kiadóban is, de volt egy saját vállalkozásom, ahol fordításokkal foglalkoztam és irodalmi ügynöki feladatokat is végeztem. Nem olyan rég, 2019-ben elvégeztem egy turizmus-alapszakot, ahol tanultunk olyan tárgyakat, amiket ebben a vállalkozásban tudok majd hasznosítani, úgymint a kommunikációt, PR-t, marketinget, vagy akár a vállalat-gazdaságtant. Hiszek abban, hogy a tudás alapú vezetés az igenis fontos, és remélem, hogy az eddigi, nem túl óriási, de mégis meglévő tapasztalatunk alapján sikerül majd. A vendéglátás, a vendégekkel való közvetlen érintkezés az viszont kicsit új, de turizmus szakon sokat beszéltek nekünk erről, és remélem, hogy ezen a területen majd tudom képviselni ezt a tudást, és át tudom majd adni a munkatársaimnak. Az unokahúgom gazdasági informatikát tanul Kolozsváron, és ő is egy fiatal, nyitott látásmóddal rendelkező egyén. A baristáink is elvégezték a barista-képzést, ők is tanultak arról, hogy hogyan kell a vendégek kedvében járva megfelelő minőségű italokat elkészíteni.

Mennyi munka előzte meg a kávézó megnyitását? Több jogszabályt kell betartani egy könyves kávézó számára, mint egy „sima” kávézónak?

Eleve minden olyan egységnél, ahol a vendég fogyaszt, nagyon oda kell figyelni a jogszabályokra, rendelkezésekre, előírásokra. Nekünk nincs konyhánk, nem főzünk, és nem is vagyunk cukrászlabor, a süteményeinket, ahogy már említettem, a beszállítóink már készen hozzák, így ilyen értelemben nekünk egy picit egyszerűbb. De természetesen így is oda kell figyelni a higiéniára és a megfelelő minőségre. Az előkészületek eléggé sok időt vettek fel, a helységnek a rendbetételét is vállaltuk, a berendezést, a koncepció kigondolását, de mindvégig lelkesek voltunk. Egy fél éves munkáról van szó, ami az előkészületeket illeti, mivel a járvány is lelassított mindent. Azonban ez a lassítás nem feltétlenül jelent negatívumot: így volt időnk átgondolni, hogy mit és hogyan akarunk. Lassított és nehezített minket, de azért valahogy mégis időt is adott arra, hogy alaposan kigondoljunk bizonyos dolgokat.

Honnan ered a Gemma név?

Ez egy latin eredetű név, az elsődleges jelentése nagyon fontos nekünk, ez a drágakő, illetve a bimbó. Egy ígéret van ebben a szóban. Mindkét jelentés, a drágakő és a bimbó is egyfajta értéket képvisel, ami számunkra fontos. Miközben a neveken gondolkodtunk, és felmerült a Gemma név is, ezzel párhuzamosan Vásárhelyben gondolkodva, óhatatlanul a Teleki név is megfordult a fejünkben, hogy valamilyen szinten kapcsoljuk össze vele a kávézót. Amikor pedig kiderült, hogy a Bolyai utcában lesz helységünk, akkor egyből bevillant, hogy ebben az utcában árult annak idején Teleki Gemma grófnő virágokat és zöldségeket, amelyeket ő maga termesztett. Valamilyen módon rá is szeretnénk utalni, az ő élete ugyanis tükre annak, hogy milyenek voltak a marosvásárhelyi mindennapok. Mi pedig ezt a vásárhelyi identitást szeretnénk megjeleníteni a drágakő jelentése mellett. Azt is fontos tudni, hogy az idős Teleki Gemmát két hölgy, Betegh Stefánia és Margit magukhoz vették, és ők gondozták – számomra ez a történet az összes Gemma néniről szóló anekdota közül a legkedvesebb. Ugyanis az az üzenet, hogy létre tudott jönni a szolidaritás a három hölgy között, hogy a két fiatalabb hölgy segített megőrizni az idős arisztokrata méltóságát, függetlenül attól, hogy milyen természete volt… Ez az emberi érték megőrzéséről szóló anekdota nagyon rokonszenves, és egy visszakapcsolás is egyben. Fontos volt számunkra, hogy a hely szelleme jelenjen meg a kávézóban.

Egyedi tervezésű designelemek díszítik a belső tereket. Kinek köszönhető ez, és hogyan zajlott az együttműködés?

Egyetemista korunkban nagyon jóban voltunk egy szobrászhallgatóval, aki itt él Vásárhelyen, és jelenleg rajztanár a Művészeti Szakközépiskolában. Kovács Tibor és felesége, Kovács Jutka egy ideje hobbiként belső építészettel, belső tervezéssel kezdtek el foglalkozni, a tanári alapfoglalkozásuk mellett. Amikor meghallották, hogy mi a tervünk, akkor azonnal felajánlották, hogy minden további nélkül szívesen segítenek. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki velük, a kávézó belső tereit teljes mértékben ők tervezték, saját kezűleg elkészítve az elemeket, mint például a Gemma teremben a kézműves csillárt, vagy a galériában az ülőbútorokat, amelyek hajlított vasrudak. Az az érzésem, hogy valahogy sikerült előhívnunk Kovács Tiborból a szobrászt, és igencsak súrolja a műalkotást az, amiket ő kreált. Az ő terveiket egy nagyon ügyes asztalossal, Gyarmati Mátyással kiviteleztük, ő készítette a könyvespolcokat például.

A könyves kávézóban minden hónapban könyves beszélgetéseket terveztek, egyelőre a Facebookon. Idővel közönséggel is megszervezitek ezeket?

Az első meghirdetett beszélgetés online, a Facebookon lesz követhető, viszont a tervünk az, hogy író-olvasó találkozókat is szervezzünk, könyvbemutatókat, ezek pedig fizikai jelenléttel történnek majd. Például szeptemberre már van is egy meghívottunk, Zágoni Balázs legújabb könyvét, az Irány a suli! címűt fogjuk bemutatni, és az olvasókkal való találkozásra is lehetőség lesz, kérdezhetnek majd tőle, beszélgethetnek.

Hogyan válhat valaki Gemma nagykövetté?

Ez egy kicsit exkluzívabb társaság. Úgy gondolom, ha az olvasást szeretnénk Marosvásárhelyen népszerűsíteni, de én újonnan jövök a városba, és még nem vagyok (újra)meggyökerezve itt, akkor nem fogok tudni egyedül utat találni az olvasókhoz. Így olyan embereket kerestem meg, akikről tudtam, hogy ugyanolyan könyvbolondok, mint amilyen én vagyok, akik vásárhelyiek, és akiknek a segítségével a Gemma könyves kávézó könnyebben meg tudja a helyieket szólítani. Néhány embert, például Makkai Kinga tanítóképzős tanárt, György Andrea magyartanárt vagy Szekernyés Tündi bölcsészhallgatót, és egy ifjúsági munkát végző személyt megkértem, hogy közösségként kigondoljuk, hogy milyen könyves eseményeink legyenek, milyen könyvekre fókuszáljunk. Ez egy zártkörű társaság, remélem, hogy mi, ezen csapat tagjai „eszköz” leszünk ahhoz, hogy egy nagyobb közösség tudjon kialakulni a Gemma körül. Én annak is nagyon örülök, hogy egy Vásárhelyen működő könyvklub, az Oculus már meg is keresett, hogy szeretnék nálunk tartani az alkalmaikat. Nagyon boldoggá tesz minket az, hogy itt, a Gemma Book Caféban lehetőséget tudunk adni a találkozásokra, és további ilyen partnerségekre is nyitottak vagyunk.

Gemma-toplistát is vezettek. Ezek a toplisták milyen rendszerességgel fognak megjelenni?

Mindaddig, ameddig eljutunk az egy havi nyitvatartásig, addig hetente fogjuk figyelni, hogy mely könyvek azok, amelyekből a legtöbb fogy el, majd ezt felváltja egy havi eladási lista. Én ezt kifejezetten lelkesen szemlélem, kíváncsi vagyok, hogy mi az, ami az embereket érdekli, és mit keresnek, mi fogy a legjobban. A könyvesboltban van egy olyan rész is, amit a boltos ajánl, amit én tényleg személyesen, szívből tudok ajánlani, mivel olvastam őket. Emellett a Gemma nagykövetek feladata az is, hogy felkérjenek olyan vásárhelyieket, akik olvasó emberek, hogy mondják el, hogy éppen mit olvasnak, és miért tetszik nekik az a könyv – mindez a hirdetőfelületünkön, a Facebook-on, illetve, amint beindul, a honlapunkon is követhető lesz.

Egy helyen könyvek, jó kávé és sütemények – ez minden könyvmoly álma. Mégis a mérleg nyelve valamely részre, a kávék vagy a könyvek felé elbillenhet. Melyik részre fektettek nagyobb hangsúlyt?

Ez igen érdekes helyzet, ugyanis a munkatársi csapaton belül is van olyan, aki inkább a kávézó jelleget hangsúlyozza, van olyan is, aki inkább magát az olvasást. Én azt mondanám, hogy ami a kettőt összekapcsolja, az a találkozás. Akár az egymással való, egy kávé vagy süti mellett, akár egy könyv világával. Én így tudom összekapcsolni ezt a két területet, ez az, ami nekünk fontos. Mindez pedig megtörténhet az asztal mellett, a vendégeink között, de akár magányosan vagy társaságban is, így több vonatkozású találkozást is hivatott erősíteni ez a kávézó. Az az elsődleges célunk, hogy legyen egy olyan hely Vásárhelyen, ahol az emberek egy szép környezetben, könyvek társaságában tudnak találkozni. Egy olyan találkozóhelyet szerettünk volna létrehozni, amelynek a könyvek adják meg a súlyát, és a jó minőségű kávék, italok.

Említetted, hogy kiemelt helyet foglalnak el a könyves kávézóban a szociális vonatkozású könyvek. Mit forgalmaztok még?

Leginkább a kortárs irodalmat népszerűsítenénk. Nagyon fontos ráhangolódni a kortárs problematikákra. Így van a kínálatban kortárs irodalom, szépirodalom, ismeretterjesztő- és gyermekkönyvek – van egy teljes részlegünk, ahol gyerekkönyvek vannak kiállítva –, illetve fontos még a gasztronómia, az utazás, az életmód, a pszichológia tárgyú könyvek, és a teológia, hitélet területéről is hozunk könyveket.

A „gyereksarokban” elképzelhető, hogy gyerekprogramok is helyet kapnak?

A Meseterem, úgy gondolom, alkalmas erre. Várjuk azt, hogy pedagógusok megkeressenek bennünket, de mi magunk is tervezzük, hogy megkeresünk tanárokat, és javasoljuk, hogy nálunk lehet akár órát is tartani, vagy írókkal találkozni. Remélem, hogy a Gemma nagykövetek valamilyen szinten ebben a feladatban is besegítenek, hiszen tanárok is vannak köztük, akik ennek a lehetőségnek a hírét szélesebb körben is el tudják terjeszteni.

A kínálatban leginkább magyar nyelvű könyvek kaptak helyet. Román és idegen nyelvű könyvek forgalmazása is tervben?

Nem csak tervben van, hanem már zajlik is. Vannak román nyelvű könyveink is, jelenleg két román gyerekkönyvkiadóval állunk már kapcsolatban, illetve a Polirom könyvkiadóval, de azt remélem, hogy még legalább két román kiadóval sikerül megállapodnunk. Nem azt szeretnénk, hogy dominálja a könyvesbolt kínálatát az idegen nyelvű irodalom, de azt mindenképpen, hogy markánsan megjelenjenek a polcainkon. Egyébként, ahogy belépünk a boltba, rögtön az első polc a román könyveket mutatja meg, én pedig remélem, hogy a román ajkúak is betérnek majd hozzánk egy-egy könyvet keresve. Akár román nyelvű rendezvényeink is lehetnek, például, ha a gyógypedagógusok szövetségétől keresnek meg bennünket, és román nyelvű eseményt akarnak, akkor minden további nélkül állunk rendelkezésükre. Valószínűleg nem fogjuk bírni ugyanolyan intenzitással mindkét nyelvet képviselni, sőt még az angolt is, de próbálkozni fogunk. Érdekes az is, hogy pandémia ide vagy oda, több turista is megfordult már, akik az angol nyelvű könyveket keresték, így szeretnénk a turista réteg számára is megfelelő szolgáltatást nyújtani.

Mit tapasztaltatok az első hetek során?

Azt látjuk, hogy anélkül, hogy különösebb energiát fektettünk volna a népszerűsítésbe, valahogy ez a szájról-szájra terjedő információ itt Vásárhelyen igencsak jól működött. Annak ellenére, hogy nagyon sokan szabadságon vannak jelenleg, mégis nagy az érdeklődés, és ennek kifejezetten örülünk! Vannak olyanok is, akik külföldről jöttek családlátogatásra, és már értesültek is róla, hogy mi megnyitottunk, és eljönnek hozzánk. Úgy tűnik, hogy Vásárhely ezt várta – és ez felettébb örvendetes! Reméljük, hogy az érdeklődés továbbra is fennmarad és nem fog lankadni, fenn tudjuk tartani.