Harmincadik alkalommal találkoztak Hargita megye farsangozó csoportjai, hogy egész napos mókával, zajjal, játékkal űzzék el a telet és zárják a farsangi időszakot. Ez alkalommal Szépvízen gyűltek össze a hagyományőrzők, a község minden települését ellepték a maszkos, mókázó farsangtemetők. A Maszol munkatársa az alsósofalviak útját követte végig, fotósunk pedig több helyszínen is járt. GALÉRIA (Fotók: Gábos Albin)

Egy év kihagyás után találkozott újra Hargita megye 13 farsangozó hagyományőrző csoportja, hogy a 30. Hargita Megyei Farsangbúcsúztató alkalmával bemutassák dramatikus téltemető szokásaikat.

A házigazda ezúttal Szépvíz község volt, ahol 13 évvel ezelőtt találkoztak legutóbb az álarcosok. Szombat délelőtt benépesült Szépvíz központja, 10 órától gyülekeztek a megye több régióját képviselő csoportok. Az autóbuszokról leszállva sorokba rendeződve, muzsikaszóval, nótázással, ostorpattogtatással érkeztek a farsangtemetők. A tömegben feltűntek a nap főszereplői: hamubotosok, ördögök ijesztgették a kíváncsiskodókat, jósló cigányasszonyok, kéregetők reménykedtek némi aprópénzben körbejárva, (ál)papok osztogatták a kéretlen áldást.

A hivatalos megnyitóra több százan gyűltek össze Szépvíz központjában, a színpadon a csíkszeredai Tanulók Háza Serke táncosai és az aprók táncháza csoportja farsangi énekekkel köszöntötték a résztvevőket. A község polgármestere, Ferencz Tibor stílszerűen talpig védőfelszerelésben, fertőtlenítő permetet locsolva köszöntötte az egybegyűlteket.

A községvezetővel ellentétben Borboly Csaba Hargita megyei tanácsánakelnök civilben – mint fogalmazott, „önmagát adva” – kívánt jó időtöltést a farsangozóknak. A megnyitó alkalmával átadták a megyei farsangtemetés stafétáját a 2023-as szervezőknek, Csíkszereda városának és a csobotfalvi hagyományőrzőknek. A rendezvény jövőre „hazatér”, ugyanis első alkalommal, 1993-ban szintén a megyeszékhelyen találkoztak a farsangosok.

„Jó látni a mosolygós arcokat, tekinteteket Kászontól Szentsimonig, Isten hozott nenneteket!” – üdvözölte az érkezőket Ferencz Angéla, a főszervező Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója. Mint felidézte, annak idején a falvak hagyományait szerették volna bemutatni a kezdeményezők Csíkszereda „blokkjai között” a városlakóknak.

„A 2000-es évektől kezdve nagyon sokan bekapcsolódtak a rendezvényünkbe. Voltak olyanok, akik nem megőrizve, hanem teremtve a hagyományt vesznek részt” – emelte ki. Az igazgató külön köszöntötte Ádám Gyula fotóművészt, aki az összes megyei farsangtemetésen részt vett és dokumentálta az eseményeket.

Ferencz Angéla oklevelek átadásával ismerte el az évtizedek kiemelkedő szervezőegyéniségeit: Onodi Attilát Csíkborzsováról, Kovács Károlyt és Kovács Teréziát Szépvízről, majd megajándékozták a résztvevő csoportok vezetőit.

A megnyitót követően a csoportok buszokra szálltak és a község településeinek végére utazva kezdték meg vonulásukat. A Maszol munkatársa az alsósófalviakhoz csatlakozott, akik Szépvízen, a Templom utca felső felétől indultak és vonultak végig a településen. Útközben három helyen készítettek a vendéglátk szépvíziek asztalokat, megrakva minden elképzelhető finomsággal, étellel-itallal. A megállóknál a csoport előadta dramatikus farsangtemető játékát, amely során Illést siratták el válogatott jajszavak és kesergések kíséretében. Az improvizációktól sem mentes tréfás jeleneteket közös tánc és falatozás, iszogatás követte.

Mint a csoport vezetője, szervezője Ráduly Jolán a Maszol érdeklődésre elmondta: az alsósófalvi farsangtemetés hagyománya a múlt század elejére nyúlik vissza. Akkoriban meglett férfiak a húshagyó keddi mulatozásból hajnalban indultak és szalmából összefont bábut vittek végig a falun, amit elégettek – elevenítette fel. Az 1930-as években asszony-farsangtemetés is volt, akkoriban varrták először emberformába a bábut, és adták neki az Illés nevet. A világháború során szünetelt a hagyomány, majd az újjáéledésekor már vegyes csoport alakult ki – tudtuk meg.

Az 1960-as években színpadra is állították a farsangtemetést, és az ország számos színpadán bemutatták, az utcai formát 1970 után újították fel s nyerte el a mai formáját. Néhány év szünet után 1982-ben szedték össze újra a korábbi csoportot, és 1986-tól napjainkig egyetlen évben sem maradt ki az alsósófalvi farsangtemetés – említette.

Az alsósófalvi farsangtemető szokás során jól meghatározott szerepek vannak, a résztvevők állandóak. Ha valaki gyász miatt, vagy egyéb okokból hiányzik egy évben, akkor fiatalabbak veszik át a szerepét, ám alapvetően az előző évek szereplőié az elsőbbség – derült ki. Az alsósófalviak minden év Hamvazószerdáján saját településükön is megtartják a farsangtemetést.

A farsangosok útját mindenhol számos érdeklődő követte, a helybeliek a kapukba kiállva, az ablakokban kukucskálva köszöntötték a zenés, vidám menetet, a megállóknál pedig örömmel látták vendégül a népes, zajos csoportot. A délutánba hajló mulatozás végén a Szépvíz utcáit járó különböző csoportok ismét a település központjában találkoztak, és közös mulatsággal, ebéddel zárták a 30. Hargita Megyei Farsangbúcsúztató napját.

(Borítókép: Gábos Albin)