Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon, adta hírül az MTI.

A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás. A Hunyad-megyei önkormányzat tulajdonában lévő, az elmúlt években felújított szacsali Nopcsa-kastély a dévai múzeum kezelésében van, melynek célja bevonni a turisztikai és kulturális körforgásba.

Az épület előcsarnokában időszakos kiállítást rendeznek be a Nopcsa-kastély történetéről és lakóiról, a tárlatot szeptember elsején délben nyitják meg. A kiállítás csak az első ilyen esemény, a kastély a jövőben kulturális és oktatási projekteknek ad otthont.

A szacsali Nopcsa-kastély felújítása tavaly júniusban fejeződött be egy 11,5 millió lejes beruházással. A kastélyt a XIX. században építtette báró Nopcsa Elek erdélyi udvari kancellár historizáló stílusban. A birtok oldalágon öröklődött Nopcsa László hunyadi főispánra - akiről Jókai Mór a Szegény gazdagok főhősét, Fatia Negrát mintázta -, majd unokájára, a kalandos életű, paleontológusként közismert Nopcsa Ferencre.

Az épület kultúrtörténeti szempontból jelentős, de egykori lakója, Nopcsa Ferenc is érdekessé teszi a látogatók szemében. Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosa volt.

1877-ben született Déván, gyerekkorát a szacsali kastélyban töltötte, majd Bécsben tanult geológiát. Tizennyolc évesen keltették fel figyelmét a húga által Szentpéterfalva határában talált ősállatcsontok. A kréta időszakból származó ősgyík-csontokat - a tudományos képzettséget néhány hónap megfeszített munkával megszerezve - leírta, rendszerezte, ezek a Magyarosaurus nevet kapták. Nopcsa vetette fel, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét.

1903-ban járt először Albániában, az országról alapvető néprajzi, nyelvészeti és földtani tudományos monográfiákat adott ki. Ő készítette a térség első használható térképeit, több ezer fotón dokumentálta az albánok életét.

A bécsi külügyminisztérium is megbízatásokkal látta el, nemcsak diplomáciai, hanem hírszerzői feladatokat is teljesített. Politikai ambíciói is voltak: az I. világháború előtt önállóvá vált Albánia trónjára tört, de sem az Osztrák-Magyar Monarchia, sem az európai nagyhatalmak támogatását nem kapta meg.

Az első világháború kitörése után Románia területén működtetett kémhálózatot. Ő volt az egyik első gépeltérítő is, a tanácsköztársaság kikiáltása után Budapesten felült egy repülőgépre és pisztollyal kényszerítette a pilótát: vigye Bécsújhelyre.

A trianoni béke után, 1920-ban meghívták a bukaresti Földtani Intézet vezetésére. Visszatért birtokára is, de a helybéli parasztok súlyosan bántalmazták. 1925-től négy évig a budapesti Földtani Intézet igazgatója volt, 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, de tagságáról 1930-ban lemondott.

Kapcsolódó

Felújítják a gyulafehérvári fejedelmi palota újabb épületszárnyát

Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.  

műemlék műemléképület felújítási munkálatok Gyulafehérvár palota

A szacsali bántalmazás következményeit soha nem heverte ki, idegösszeroppanást kapott, erejét és vagyonát is felőrölték vállalkozásai. 1933. április 23-án (más források szerint április 25-én) Bécsben elaltatta, majd lelőtte titkárát és közeli barátját, az albán Bajazid Elmaz Dodát, majd öngyilkos lett.